Nincs egyetértés
„Komoly nézeteltérések vannak a NATO és Oroszország között, ezen a mai tárgyalás sem változtatott” – hangsúlyozta brüsszeli sajtótájékoztatóján Jens Stoltenberg a legutóbb csaknem két éve, 2014-ben ülésező NATO-Oroszország Tanács nagyköveti szintű találkozóját követően.
„Számos szövetséges nem ért egyet azzal, hogy Oroszország polgárháborúként próbálja meg ábrázolni (az ukrán válságot). Oroszország destabilizálja Kelet-Ukrajnát, támogatást nyújt a szakadároknak, lőszert, pénzt, felszerelést, valamint irányítást” – szögezte le a NATO-főtitkár.
Stoltenberg kiemelte, a NATO nem ismeri el a jogilag Ukrajnához tartozó Krím félsziget Oroszország általi annektálását. Hozzátette, rendkívül aggasztónak tartják a kelet-ukrajnai fegyverszüneti megállapodás egyre gyakoribb megsértését. Mint mondta, a NATO tagországai határozottan támogatják Ukrajna szuverenitásának és területi egységének megőrzését.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A katonai szervezet vezetője megismételte korábbi kijelentését, amely szerint a NATO nem fog visszatérni a Moszkvával folytatandó rendes együttműködéshez, mint ha mi sem történt volna, amíg Oroszország nem kezdi ismét tiszteletben tartani a nemzetközi jogot.
Másról is szó esett
A főtitkár tájékoztatása szerint a szerdai ülésen az ukrán válság kérdései mellett az afganisztáni helyzetről, a terrorizmus elleni harcról, valamint a katonai tevékenységek átláthatóságáról és kockázatcsökkentéséről is tárgyaltak Alekszandr Gruskóval, Oroszország NATO-nagykövetével. Utóbbi téma kapcsán Stoltenberg közölte, a hadsereg átláthatóságának növelése fokozná Európa biztonságát, ami a felek mindegyikének érdekében áll.
Stoltenberg elmondta továbbá, arra számít, hogy hamarosan újra össze fog ülni a NATO-Oroszország Tanács, egyelőre azonban nem állapodtak meg konkrét időpontban.
Fenyeget Oroszország
Az orosz NATO-nagykövet az ülést követő sajtótájékoztatóján azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy a Baltikumban katonai manőverekkel próbál nyomást gyakorolni Oroszországra, és arra figyelmeztetett, hogy Moszkva ezekre szükség esetén választ fog adni. Alekszandr Grusko ezzel arra utalt, hogy a múlt héten egy amerikai romboló 70 kilométerre közelített meg egy orosz hadikikötőt (a Lengyelország és Litvánia közé ékelődő Kalinyingrádot).
Grusko azt mondta, nem vár javulást az észak-atlanti szövetség és Oroszország viszonyában mindaddig, amíg a NATO szövetségesei nem csökkentik az Oroszország határainál kifejtett katonai tevékenységüket.
A katonai szövetség befagyasztott minden gyakorlati együttműködést Moszkvával 2014 márciusát követően, amikor Oroszország magához csatolta a Krímet.
A NATO-Oroszország Tanácsot 2002-ben hozták létre az egykori hidegháborús ellenségek közötti bizalomépítés érdekében. Utoljára nagyköveti szinten a testület 2014 júniusában ülésezett, azóta a párbeszédet befagyasztották. A Nyugat azzal vádolja Moszkvát, hogy a Krím félszigetet a nemzetközi jog megsértésével csatolta el, illetve hogy Oroszország szeparatista erőket támogat Kelet-Ukrajnában.
