2016. szeptember–novemberben az egy évvel korábbihoz képest a 15–74 éves munkanélküli férfiak száma 42 ezer fővel, 110 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 1,7 százalékponttal, 4,4 százalékra csökkent. A munkanélküli nők száma 34 ezer fővel 98 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 1,7 százalékponttal 4,6 százalékra mérséklődött.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
A 15–24 éves korosztály munkanélküliségi rátája 3,3 százalékponttal, 11,8 százalékra csökkent, de a munkanélküliek ötöde továbbra is ebből a korcsoportból került ki. A 25–54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak és az 55–64 évesek munkanélküliségi rátája is mérséklődött, előbbieké 1,6 százalékponttal, 3,9 százalékra, míg az utóbbiaké 1,5 százalékponttal, 3,8 százalékra.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A munkanélküliség átlagos időtartama 18,1 hónap; a munkanélküliek 46,3 százaléka legalább egy éve keres állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számít. 2016. november végén az egy évvel korábbihoz képest: a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 22,0 százalékkal, 274 ezer főre csökkent.
Javult a ráta
A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 67,5 százalékra emelkedett, a nők és a férfiak foglalkoztatási mutatója azonos mértékben javult.
2016. szeptember–novemberben az egy évvel korábbihoz képest a foglalkoztatottak létszáma 3,3 százalékkal magasabb, 4 millió 414 ezer fő volt. A 142 ezer fős növekedés szinte teljes egészében az elsődleges munkaerőpiacon következett be, a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 16 ezer fővel csökkent, míg a külföldi telephelyen dolgozók száma a mintavételi hibahatáron belül némileg nőtt.
A foglalkoztatottak közül 4 millió 364 ezren tartoztak a 15–64 évesek korcsoportjába, foglalkoztatási arányuk 2,5 százalékponttal, 67,5 százalékra emelkedett. A 15–64 éves férfi foglalkoztatottak létszáma 2,9 százalékkal, 2 millió 366 ezer főre bővült, foglalkoztatási rátájuk 2,5 százalékponttal, 74,0 százalékra nőtt. A 15–64 éves női foglalkoztatottak száma 3,2 százalékkal, 1 millió 998 ezer főre emelkedett, foglalkoztatási rátájuk 2,5 százalékponttal, 61,2 százalékra javult.
Több fiatal dolgozik
A fiatal (15–24 éves) foglalkoztatottak létszáma 311 ezer fő volt, foglalkoztatási arányuk 2,1 százalékponttal, 29,2 százalékra nőtt. Az ún. legjobb munkavállalási korú (25–54 éves), valamint az idősebb (55–64 éves) foglalkoztatottak száma egyaránt emelkedett, előbbiek foglalkoztatási rátája 1,7 százalékponttal, 83,0 százalékra, utóbbiaké 4,2 százalékponttal, 51,0 százalékra.
A 20–64 éves korcsoport esetében – amely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre – a foglalkoztatási ráta 2,7 százalékponttal, 72,5 százalékra nőtt. Az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 79,7, a nőknél 65,6 százalék.
Szép pluszban zártak
A tavalyi év első három negyedévre vonatkozó előzetes adatok szerint a kormányzati szektornak 164,3 milliárd forintos többlete keletkezett. Az egyenleg 2015 azonos időszakához képest 600,3 milliárd forinttal, GDP-arányosan 2,4 százalékponttal javult. A változásban a tb-hozzájárulásokból és a jövedelemadókból származó bevételek növekedése, valamint a beruházási kiadások csökkenése játszotta a fő szerepet.
2016 első három negyedévében 2015 azonos időszakához képest a kormányzati szektor bevétele 11 591,8 milliárd, kiadása 11 427,5 milliárd, az egyenlege 164,3 milliárd forint többlet volt, a GDP 0,6 százaléka, ami az előző év azonos időszakinál 2,4 százalékponttal magasabb.
A beruházási kiadások 584,6 milliárd forinttal, 46,6 százalékkal estek vissza, főként az uniós programok 2015 végi lezárulásának következményeként. A kormányzati szektor kamatkiadásai 52,2 milliárd forinttal (5,8 százalékkal) mérséklődtek.
Sokkal több bevétel keletkezett
A bevételek közül a társadalombiztosítási hozzájárulások 227,9 milliárd forinttal (7,0 százalékkal), a jövedelemadó-bevételek 217,5 milliárd forinttal (13,5 százalékkal) magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. A jövedelemadó-bevételek emelkedése főleg a növekedési adóhitel igénybevevőitől érkező befizetések eredménye. A termelési és importadók 69,8 milliárd forintos (1,5 százalékos) növekedéssel járultak hozzá az egyenleg javulásához.
Az elsősorban uniós támogatásokat tartalmazó egyéb bevételek 350,1 milliárd forinttal (17,6 százalékkal) alacsonyabbak lettek. Munkavállalói jövedelmekre 174,1 milliárd forinttal (6,6 százalékkal), pénzbeni társadalmi juttatásokra 38,1 milliárddal (1,1 százalékkal) fordított többet a kormányzati szektor.
2016 III. negyedévében 2015 azonos időszakához képest a kormányzati szektor egyenlegének 287,1 milliárd forint többlete volt, ami a GDP 3,3 százalékának felel meg. Ez 415,4 milliárd forintos, GDP-arányosan 4,8 százalékpontos javulást jelent az egy évvel korábbihoz képest.
Jobban nőttek a bevételek
A bevételek 256,6 milliárd forinttal, 6,7% százalékkal nőttek. A kiadások 158,8 milliárd forinttal (4,0 százalékkal) elmaradtak az egy évvel korábbitól.
