Mindenhol komoly probléma
A 20 fő feletti vállalkozások közül a legnagyobb munkaerőhiánnyal a 250 fő fölötti cégek küzdenek (a meglévő létszám 9 százalékát tudnák felvenni). Így önmagában ezek a vállalatok összesen 63 ezer potenciális munkavállalót tudnának foglalkoztatni.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
A probléma hasonlóan súlyos az 51-150 főt foglalkoztató vállalatoknál is, melyek 36 700 fős hiányról számoltak be (ez a jelenlegi létszám 12 százaléka). A 20-50 fő közötti cégeknél 9 százalék, a 150-250 közöttieknél pedig 6 százalék a létszámhiány. Így összességében a 20 fő feletti vállalati szektor (a nemzetgazdaságban 1,4 millió főt alkalmazva) nagyságrendileg 133 ezer munkavállaló hiányában szenved.
A kis cégeknek a legnehezebb
Meglepő módon munkaerőt leginkább a megkérdezett 20 fő alatti vállalkozások keresnek, a meglévő létszám negyedét tudnák még foglalkoztatni. Ők jellemzően hazai tulajdonosi körrel rendelkeznek, főleg a magyar piacra dolgoznak, s emiatt erősen költségérzékenyek. Valószínű, hogy emiatt is nehezebben tudják megtartani a dolgozókat, mivel kisebb béremelésre képesek.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az 5 fő feletti de 20 fő alatti vállalkozások közel 600 ezer főt foglalkoztatnak. Ezt figyelembe véve a munkaerőhiány (a KSH által megfigyelt 5 fő feletti körre vonatkozóan) közel 283 ezer fő. Ugyanakkor, ha az 5 fő alatti cégeknél foglalkoztatott létszámot 700 ezer főre becsüljük, s feltételezzük, hogy arányaiban közel azonos a munkaerőhiány náluk is, akkor a hazai vállalkozásoknál összesen 340 ezer fő hiányzik.
Könnyűipar vs. vegyipar
Ágazati bontásban látható, hogy a munkaerőhiány a könnyűipart (32%), valamint az üzleti szolgáltatásokat (23%) érinti az átlagnál súlyosabban.
A közepesen nehéz helyzetben levő ágazatok közé tartozik a feldolgozó-, a gép-, az építő-, a fém-, az élelmiszeripar és a kereskedelem, mely ágazatokban a munkaerőhiány (a létszám arányában) 12-től 16 százalékig terjedő sávban mozog. Legkevésbé a vegyipari cégek érzik a munkaerő szűkét.
