A Die Welt méltatta a minisztert
A Die Welt című konzervatív lapban Thomas Schmid Egy igaz európai címmel közölt esszét, amelyben kiemelte, hogy Schäuble „keményen” és „szenvedélyesen” küzd Európa politikai egységéért, és éppen ezért nem zárja ki a Grexit lehetőségét.
„Az egész euró- és Európacirkuszban alig van valaki, aki olyan határozottsággal küzd az euróövezet és az EU egységének megőrzéséért, mint WolfgangSchäubleSchäuble” – írta a Die Welt szerzője. A miniszter motivációját elemezve hangsúlyozta, hogy míg 30 éve Schäuble a nemzetet tartotta a legfontosabb szervező erőnek, ma már nem sokra tartja a nemzetállami szuverenitást, és azt kívánja elérni, hogy „lehetőleg gyorsan” kialakuljon a szövetségi állammá szervezett Európa, amelynek révén a kontinens helyt állhat a globális versenyben.
Lebegtetni kellett a Grexit-et
Hasonlóan értékelte a Grexit lehetőségének felvetését a liberális Süddeutsche Zeitung kommentátora, Christiane Schlötzer is, aki a Kockázatos mentés című írásában kiemelte, hogy Schäuble ugyan magára vonja sokak haragját, de éppen a Grexit meglebegtetése volt szükséges „Európa egyben tartásához”, hiszen a pénzügyminisztériumi feljegyzés „betekintést engedett a mélységbe”, amelybe Görögország az euró nélkül zuhanna. A Grexit mélyrepülést indítana a görög gazdaságban, az európai partnerek válságkezelési támogatása helyett pedig az „alamizsnaszerű katasztrófasegély” következne, és Európát még inkább megosztaná Görögország ügye.
Visszafelé sül el?
A Spiegel Online hírportál Lélegzetvételnyi szünet című kommentárjában viszont a szerző, Roland Nelles úgy vélte, hogy „Angela Merkelnek, mindenekelőtt pedig Wolfgang Schäublénak sikerült fél Európát Németország ellen fordítani a kemény takarékossági retorikával”, és úgy tűnt, hogy még „Párizs és Berlin alapvető fontosságú partnersége” is veszélybe kerül, ami „tiszta horror az egyesült Európa számára”.
A Schäuble-féle tervet a Grexitről és a miniszter fellépését „a görög kormány szigorúan fegyelmező nevelőjeként sok német megtapsolja”, és a tárcavezetőnek egyes kérdésekben igaza is van, de másokra „taszítólag hatott a durva stílus”.
Nem segítenek a görög népen
A baloldali Frankfurter Rundschau szerint az egész megállapodás elhibázott, hiszen az csupán a „kudarcos” válságkezelő politika folytatását jelenti, és „a cinikusan segítségnek nevezett milliárdos hitelekkel csak korábbi hiteleket váltanak ki”, ami „éppen olyan kevéssé segítség a görög átlagembernek, mint a németnek vagy akárki másnak, kivéve azokat, akik keresnek ezeken a hiteleken”.
Vereséget szenvedtek a németek
A londoni gazdasági napilap vezető külpolitikai szemleírója, Gideon Rachman szerint „képtelenség” görög kapitulációról beszélni, amikor a német kormány adta hozzájárulását – legalábbis elvben – egy újabb többmilliárd eurós görög segélyprogramhoz, és ennek fejében egy olyan görög kormánytól kapott gazdasági reformígéreteket, amely nem titkolja, hogy semmivel nem ért egyet mindabból, amibe éppen most egyezett bele.
Rachman szerint a Sziriza párt vezette görög kormány minden tőle telhetőt el fog követni az általa éppen aláírt egyezség megtorpedózására. „Ha ez német győzelem, nem szeretném látni, hogy milyen a vereség” – fogalmaz a Financial Times szemleírója.
Felesleges volt a népszavazás
Gideon Rachman szerint a görög demokráciára mért csapásról szóló szövegek is teljesen képtelenek. A hónap elején megtartott görög népszavazás lényegében arról szólt, hogy az euróövezet adjon további milliárdokat Görögországnak, de a görög kormány diktálta feltételek mellett. Ennek soha nem volt realitása.
A csőd szűkíti a mozgásteret
Görögország mozgásterének nem az Európai Unió antidemokratikus mivolta szab korlátokat, hanem az, hogy Görögország csődben van – áll a Financial Times írásában. Rachman szerint „újbalos fantázia” a görögországi helyzet olyan beállítása, hogy a válságot a gonosz európaiak okozták, akik észnélküli megszorításokat kényszerítettek rá az egyébként egészséges görög gazdaságra. Görögországot évtizedek óta rosszul kormányozzák, és az ország jóval a lehetőségeit meghaladó szinten él.
Amikor a válság beütött, a görög államháztartás hiánya meghaladta a hazai össztermék (GDP) 10 százalékát, és a magánszektor már nem volt hajlandó ezt hitelekkel finanszírozni. Ha az IMF és az EU nem adott volna hiteleket Görögországnak, a megszorítások még sokkal brutálisabbak lettek volna – áll a Financial Times külpolitikai szemleírójának cikkében.
A 85 milliárd eurós újabb hitelcsomag csaknem a kétszerese lenne Szerbia éves GDP-értékének. Azoknak pedig, akik arról beszélnek, hogy az európaiak gonosz módon nem hajlandók leírni Görögország adósságait, figyelembe kell venniük, hogy Görögország nagy valószínűséggel soha nem fogja teljesen visszafizetni 320 milliárd eurós tartozását.
