Mélyrepülés keleten
A hazai munkanélküliség területi eloszlását szemlélve nem okoz meglepetést, hogy a legkedvezőbb helyzetben Budapest (2,7 százalék), Pest megye (3,4 százalék), és a nyugati megyék, elsősorban Győr-Moson-Sopron (1,5 százalék) illetve Vas megye (2,6 százalék) vannak, hiszen itt a munka szempontjából aktív korú lakosság alig néhány százaléka küzd a munkahely-hiánnyal. A skála másik végén Nógrád (9,6 százalék), Borsod-Abaúj-Zemplén (8,6 százalék), Szabolcs-Szatmár-Bereg (8,3 százalék) és Hajdú-Bihar (8,1 százalék) megyék találhatók.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”100″]
A munkanélküliségi arányszám a regisztrált munkanélküli emberek számát veszi alapul, így a fekete és a szürke foglalkoztatással nem számol, márpedig ezek igencsak létező jelenségek Magyarországon.
Mozdulnak a lehetőségek felé
Az elmúlt néhány hónapban tovább nőtt azok száma, akik Budapesten, Pest, Győr-Moson-Sopron és Veszprém megyében igyekeznek megvetni a lábukat a munkalehetőségek reményében. Ez az erősödő hullám a nagyvárosokban és közvetlen környezetükben keresletnövekedést, közvetve pedig áremelkedést idéz elő.
A lakáspiac eladói és vevői oldalát rendszeresen figyelő otthonterkep.hu legfrissebb megállapításai szerint a magas munkanélküliség gyakran vonja magával a lakásárak visszaesését, erre iskolapéldát találni a hátrányos gazdasági helyzetben lévő térségekben: a munkahiány miatt az emberek nem tudják megfizetni a magasabb árakat, nem beszélve arról, hogy egyre többen tovább állnak és az ország másik részén telepednek le.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Négy csoportra oszlik az ország
A munkanélküliség és a lakásárak összevetéséből kirajzolódik, hogy négy csoportba sorolhatók az ország megyéi:
Vannak olyan körzetek is, melyekben a munkanélküliség és a lakásárak is alacsonyak, illetve a magas munkanélküliséghez magas lakásárak társulnak. Bács-Kiskun megyében a kecskeméti Mercedes-jelenlét az utóbbi években jelentősen növelte az ingatlanárakat, Somogy megye esetén pedig a Balaton bírhat árfelhajtó erővel. Hajdú-Bihar megyében feltehetően, Debrecen és Hajdúszoboszló torzítja jelentős mértékben az ingatlanárakat.
A fenti mátrix alacsony-alacsony cellájában szereplő megyékben fennálló paradoxonra, azaz, hogy alacsony munkanélküliség mellett miért is vannak az országosnál alacsonyabb ingatlanárak, választ adhat, ha pillantást vetünk az országos népességváltozási adatokra.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
Az említett hat megye mindegyikében (Békés, Csongrád, Fejér, Komárom-Esztergom, Vas és Zala) csökken a népesség, ami magyarázhatja az alacsony munkanélküliségi szintet.
A lakásárak alacsony szintjét abban az értelemben indokolhatja a belső és külső migráció, hogy ennek következtében az elvándorlók eladóként jelennek meg a piacon, ami pedig végső soron kínálatbővüléshez vezet. Egyszerű közgazdaságtan, hogy a túlkínálat az árak csökkenését eredményezi.
