Moscovici elmondta, a bizottság előrejelzése szerint minden uniós tagállamban – eltérő intenzitású – növekedés várható 2017-ben, az euróövezet 1,5 százalékos, az EU 1,6 százalékos növekedését várja a bizottság. Az uniós biztos arról tájékoztatott, hogy az őszi előrejelzés szerint az euróövezetben 2016-ban 1,7, 2017-ben 1,5, 2018-ban pedig 1,7 százalékos GDP-növekedés várható.
Az unió egészében a GDP-növekedés várhatóan hasonló tendenciát követ majd: az idén 1,8, 2017-ben 1,6, 2018-ban pedig 1,8 százalék várható.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
Az uniós GDP jelenleg magasabb, mint a válság előtt volt, egyes tagállamokban pedig több mint 10 százalékkal meghaladja az akkori mélypontot. Az előrejelzés által vizsgált időszakban valamennyi tagállamban a gazdasági tevékenység további fokozódása várható, a teljesítménybeli különbségek azonban fennmaradnak.
Fogyasztás, mint főrugó
2018-ban is a lakossági fogyasztás jelenti majd a növekedés fő mozgatórugóját. A foglalkoztatási szint várható további növekedése és a bérszínvonal enyhe emelkedése ugyancsak élénkíti majd a fogyasztást. A jelentés szerint az unión belüli foglalkoztatás az idén várhatóan 1,4 százalékkal emelkedik – jelentősebb mértékben, mint 2008 óta bármikor. A foglalkoztatás növekedése az előrejelzés szerint viszonylag stabil marad, noha 2017-ben és 2018-ban némileg mérséklődhet.
Idén a munkaerő gyorsabb ütemű növekedése valószínűsíthető a magasabb aktivitási ráta és a migránsok fokozatos munkaerőpiaci integrációja következtében – mondta az uniós biztos. Az euróövezeten belül ezzel egy időben a munkanélküliség viszonylag gyors csökkenésére lehet számítani.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A 2016-os 10,1 százalékról 2017-ben 9,7 százalékra, majd 2018-ban 9,2 százalékra csökkenhet. Az unió egészében várhatóan ugyanez a tendencia érvényesül majd, a munkanélküliségi ráta az idei 8,6 százalékról jövőre 8,3 százalékra, 2018-ban 7,9 százalékra csökkenhet.
Infláció és a hiányok
Moscovici elmondta, az infláció valamivel 1 százalék fölé kúszik fel az olajárak várható emelkedésével párhuzamosan. Az infláció az euróövezeten belül a 2016-os 0,3 százalékkal szemben 2017-ben és 2018-ban egyaránt 1,4 százalékot tesz majd ki. Az unió egészében az infláció az idei 0,3 százalékról 2017-ben várhatóan 1,6 százalékra, 2018-ban pedig 1,7 százalékra emelkedik majd.
A tájékoztatás szerint az euróövezetben az összesített államháztartási hiány, valamint a GDP-arányos államadósság arányának további csökkenésére lehet számítani az előrejelzés 2017-2018-as időszakában.
Az euróövezeti tagállamok költségvetési hiánya, amely az idén a GDP 1,8 százalékának felel meg, 2017-ben és 2018-ban várhatóan egyaránt 1,5 százalékra csökken. A GDP-arányos államadósság a 2016-os 91,6 százalékról 2018-ban várhatóan 89,4 százalékra mérséklődik.
Emelkedő kockázatok
Pierre Moscovici arra hívta fel a figyelmet, hogy a politikai bizonytalanság, az unión kívüli lassú növekedés és a gyenge globális kereskedelem rányomja bélyegét az európai növekedési kilátásokra. A következő években az európai gazdaság már nem támaszkodhat olyan rendkívüli támogatásra, mint amelyet például az olajárak zuhanásához és a nemzeti valuták leértékelődéséhez hasonló külső tényezők jelentettek számára.
A bizottsági jelentés szerint az elmúlt hónapokban emelkedtek az előrejelzést érintő kockázatok, különös tekintettel az Egyesült Királyság kilépést támogató népszavazására, amely fokozta a bizonytalanságot a jelenlegi ingatag politikai környezetben. A külső kockázatok – például a bizonytalan gazdasági tendenciák Kínában vagy a geopolitikai konfliktusok súlyosbodásának veszélye – ugyancsak fokozódtak – tették hozzá.
