Érdekes egyéni akció
A 21 legnagyobb kínai brókercég szombaton válságtanácskozást tartott Pekingben, és úgy döntött, hogy több mint 19 milliárd dollár értékben vásárol részvényeket, és meg is tartja azokat, amíg a sanghaji tőzsde irányadó indexe el nem éri ismét a 4500 pontos szintet.
A kínai állami tőzsdefelügyeleti hatóság még pénteken bejelentette, hogy csökkentette a júliusra tervezetett elsődleges részvénykibocsátások (IPO) számát és mértékét, így a kormány alá rendelt értékpapírpiaci szabályozó bizottság (CSRC) a 28 kiadott engedélyből 18-at visszavont.
Szombaton viszont mind a 28 érintett vállalat bejelentette, hogy felfüggesztette részvénykibocsátási tervét. A Central Huijin Investment nevű, állami tulajdonú befektetési társaság vasárnap közölte, hogy nemrégiben a kínai részvénypiaci indexeket követő ETF-eket, azaz tőzsdén kereskedhető befektetési alapok jegyeit vásárolta, és ezt folytatni fogja. Ezzel megerősítette azokat a spekulációkat, miszerint a kínai ETF-ekbe áramló tőke nagyságának e heti megugrása mögött a Central Huijin és más, kínai állami tulajdonú intézmények állnak.
Alább hagyott a lendület
A kínai tőzsdék szárnyalása június közepén tört meg és fordult át mélyrepülésbe. A június 12-i csúcsszintről a vezető sanghaji tőzsdeindex értéke közel 29 százalékkal, a sencsenié pedig 35 százalékkal csökkent. A kormány nagy aggodalommal várja a hétfői tőzsdenyitást, hogy lássa, az új intézkedések megállítják-e az árfolyamok csökkenését vagy a pánikba esett befektetők folytatják az eladásokat.
A Kína egyik legnagyobb pénzügyi portálja, az eastmoney.com által a hét végén készített internetes felmérés eredményei szerint a befektetők arra számítanak, hogy a tőzsdeindexek hétfőn 5 százalék körüli mértékben fognak emelkedni. A mintegy 100 ezer válaszadó közül azonban sokan gondolják úgy, hogy nem lesz hosszú életű a fellendülés. A kínai tőzsdefelügyelet már a hét közepén próbálta megnyugtatni a befektetőket azzal, hogy lazított a tőkeáttételes kereskedés szabályain, valamint vizsgálatot indított részvénykereskedelmi manipuláció miatt. A jelek szerint azonban ennek nem nagyon volt hatása.
Az elszigeteltség ára
Miközben Kína a világ második legnagyobb gazdasága, a kínai értékpapírpiacok erősen elszigeteltek, a tőzsdeindexek teljesítménye pedig egyáltalán nem függ a reálgazdaság helyzetének alakulásától. Míg az amerikai és az európai piacokon a kellő tapasztalattal és szaktudással felvértezett intézményi befektetők játsszák a főszerepet, addig a kínai tőzsdéken a felkészületlen, az eseményeket nem alakító, hanem inkább követő kisbefektetők, a külföldi befektetők pedig csak közvetve vehetnek részt az értékpapír-kereskedésben.
A kínai kisbefektetők száma már meghaladja a 90 milliót, többen vannak, mint a kommunista párt tagjai. Az állami tulajdonú média hónapok óta bátorítja a kínai átlagpolgárokat, hogy vásároljanak hitelből részvényeket. Ez egybeesik a monetáris lazítás elindításával: a kínai jegybank tavaly november óta négyszer csökkentette kamatait a hitelezés fellendítésére, hogy így ösztönözze a gazdasági növekedést.
Az olcsó pénz azonban a jelek szerint nem a reálgazdaságba, hanem a tőzsdére áramlott. Sok kisbefektető a bőséges haszon reményében nyakig eladósodott, hogy részvényeket vásároljon, felhajtva ezáltal az árfolyamokat. Ez pedig arra bátorította a kínai vállalatokat, hogy menjenek tőzsdére, és az így gyűjtött tőkéből rendezzék adósságaikat.
