A Fed az események mögött kullog?
Az alábbi grafikon a nem-vezetői fizetések növekedését mutatja az amerikai alapkamat alakulásának tükrében. A bérek éves alapon közel 2,5 százalékkal emelkednek, miközben egyre élénkebb jelei vannak a munkaerőpiac szűkösségének. Mindezek fényében jogosnak tűnik az érv, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed az események mögött kullog a kamatpolitikájával (persze lehet, hogy szándékosan teszi ezt). Két alapvető kérdésre kereshetik majd a válasz a piaci szereplők ezzel a dilemmával kapcsolatban az elkövetkező 12 hónapban. Vajon jelenleg a küszöbén vagyunk az amerikai bérek váratlan nagymértékű emelkedésének, mint 2005-ben? Ha igen, akkor hogyan fog erre reagálni a Fed?
Emelkedő stagflációs kockázatok
A Bloomberg által megkérdezett elemzők 2014-es amerikai GDP-várakozásai 1,7 százalékra estek vissza, a februári 2,9 százalékos csúcsról. Mindeközben a CPI inflációs várakozások emelkedő trendet mutatnak, és a két előrejelzés így együtt felerősíti az úgynevezett stagfláció kockázatát, amikor a magas infláció mellé stagnáló vagy akár recesszióba forduló gazdasági teljesítmény társul, sokszor magas munkanélküliségi rátával. A csökkenő amerikai növekedési várakozások egyébként ellent mondanak az S&P 500 index alakulásának, amely idén eddig 7 százalékot emelkedett.
A tőke elhagyja Európát
Az euró erősödni tudott a múlt évben, szemben a gazdasági fundamentumokkal. Ez az erősödés az európai részvénypiacra történő tőkebeáramlásnak volt köszönhető. Most azonban az látható, hogy a tőkebeáramlás lelassult, ami egy tartós leértékelési trend katalizátora lehet az eurózónában.
Nyomasztó vállalati adósság
A Fed monetáris politikájának egyik hatása, hogy egyre növekvő mértékű hitelek felvételére ösztönözte az amerikai vállalatokat. Viszont sajnálatos módon ez a hitelfelvételi hajlandóság nem csapódott le erős beruházási ráta formájában, sokkal inkább a magas osztalékokat, illetve a részvény-visszavásárlásokat finanszírozták belőlük. Mivel jelenleg vállalati profitok az egekben szárnyalnak, míg a kamatok rekordmélységben pihennek, ez az adósságállomány nem okoz különösebb feszültséget. Egy következő gazdasági visszaeséskor azonban igen komoly problémát jelenthetnek. Míg a legutóbbi válság idején a háztartások találták nehéz helyzetben magukat az adósságaik miatt, a következő a vállalatokat sújthatja.
Kilőhet a globális kereskedelem
A globális export mértéke tipikusan leköveti a feldolgozóipari aktivitást. Manapság viszont azt láthatjuk, hogy a beszerzésimenedzser-indexek globális viszonylatban emelkednek, ám ezzel együtt az exportnál nem látszik megugrás. Az eddigi trendek alapján elképzelhető tehát, hogy robbanásszerű ugrás jön a globális kereskedelem.
A fenyegető kínai adósságválság
Az idei év döntő fontosságú lehet a kínai gazdaság számára. A kínai adósságállomány ugyanis a japánénál nagyobb mértékben növekedett már jóval azelőtt, hogy a jelentős gazdasági növekedés beindult volna. Pekingnek azonban még mindig megvan az esélye, hogy megreformálja a pénzügyi rendszert. Most még megtehetnék ugyanis, hogy szembemennek a múltbéli befektetői túlkapásokkal, akkor is, ha ez ideiglenesen feszültségeket és gyenge növekedést jelent. Néhány kemény év múltán ugyanis Kína visszatérhetne egy stabilan erős növekedési pályára. Ha viszont a kormány a szőnyeg alá söpri a problémákat, akkor lehet, hogy csak pár éve van hátra egy komolyabb pénzügyi válságig, ami már hosszú-hosszú évekre kisiklathatná a kínai gazdaságot.
Fellendülőben a BRICS országok
Tekintve, hogy a BRICS államok (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika) nemrégiben jelentették be, hogy az IMF és a Világbank mintájára fejlesztési bankot és valutaalapot hoztak létre, érdemes megvizsgálni a súlyukat és relatív erejüket a világgazdaságban. A grafikon azt mutatja, hogyan változott az összesített BRICS GDP relatív mérete az elmúlt 4 évben, míg a buborékok azt jelzik, hogy mekkora népességszámmal rendelkezik a csoport. Az látható, hogy a BRICS országok most összesen 16 ezermilliárd dolláros nominális GDP-t termelnek, míg az Egyesült Államok 17 ezermilliárdot. A trendvonalat tekintve azonban az figyelhető meg, hogy míg a BRICS gazdaságok teljesítménye gyorsulóban van, addig az Egyesült Államok növekedése inkább lanyhulni látszik.
Jelentéktelen gyorsjelentések
Bár ezen a nyáron messze nem beszélhetünk „uborkaszezonról” abban az értelemben, hogy igen sok esemény mozgathatja a befektetők fantáziáját, a gyorsjelentések mindig kiemelt fontosságúak lehetnek. Az alább látható grafikon viszont éppen arra világít rá, hogy az idei második negyedéves amerikai jelentési szezonra tulajdonképpen nem is igazán érdemes odafigyelnünk. Az S&P 500 vállalatok profitja esetében 6,1 százalékos emelkedést várnak az elemzők, ami ugyan nem semmi, mégsem ad különösebb okot az izgalomra. Az éves alapú 6,1 százalékos növekedés ugyanis egészen pontosan megfelel az 1989 óta mért 25 éves átlagnak. Vagyis jelenleg egy teljesen átlagos gyorsjelentési időszakban vagyunk.
