Ez az összefüggés azonban újabb problematikához vezet. A kérdés ugyanis az, létezik-e ország, amely lemondana növekedési elképzeléseiről, lehetőségeiről? A népes államokban a gazdaság növekedése együtt jár újabb széntüzelésű erőművek építésével. És persze az energiaszektorban megtermelődött, egyre nagyobb mennyiségű káros anyag levegőbe jutásával.
Meglepő adatot közölt a Nemzetközi Energia Ügynökség
Ebben a helyzetben kissé meglepő a Nemzetközi Energia Ügynökség, az IEA friss megállapítása. Ezek szerint az energiaszektorban, amely a káros gázok levegőbe jutásának hetven százalékáért felelős, tavaly stagnált az emisszió. Ez azért meglepő, mert ilyen helyzet negyven esztendeje nem fordult elő. Rossz nyelvek szerint összefüggésben lehet a végül is kedvező adat azzal, hogy az idei esztendő végén rendezik Párizsban a nemzetközi klímakonferenciát.
Az IEA vezető közgazdásza egyenesen úgy nyilatkozott: a jelentés egy üdvözölendő és fontos meglepetés. Először állt elő olyan helyzet, hogy a hajtógáz kibocsájtás és a gazdasági növekedés elvált egymástól.
A jelentés szerint a szén-dioxid-kibocsátás az elmúlt évben 32,3 milliárd tonnát tett ki. Ez az érték 2013-ban éppen ugyanennyi volt. A meglepetés abban rejlik, hogy miközben tavaly nem növekedett a levegőbe jutott káros anyagok mennyisége, a világgazdaság jó három százalékkal gyarapodott. Ezeket a számokat egyelőre előzetes adatoknak illik tekinteni, mivel a végleges statisztikákat csupán júniusban, az energiaügynökség által eredetileg tervezett időpontban hozzák nyilvánosságra.
A végleges adatokat csak júniusban hozzák nyilvánosságra
Mindez egyértelmű meglepetést jelentene, hiszen a gazdasági növekedés és a káros anyag kibocsátás eleddig csak a gazdaságtudományokban létező elméleti lehetőség volt. Egyfajta relatív szétválást azonban már egy ideje meg lehetett figyelni az ipari országokban. Ezekben már akadtak olyan tizednyi százalékot kitevő növekedési esetek, amikor is nem növekedett, sőt esetenként fogyatkozott az emisszió.
Az is figyelemreméltó, ha hihetünk az IEA számainak, a stagnálás olyan időszakban következett be, amikor a világ már túl volt a gazdasági válságon. A megelőző esztendőkben évente 2,4 százalékkal több káros gáz jutott a levegőbe az elégetett szén, gáz és olaj miatt. Az elmúlt negyven évben mindössze háromszor torpant meg a káros anyag kibocsátás. A nyolcvanas évek elején, 1992-ben és a 2009-es pénzügyi válság idején.
A kedvezőbb helyzet az OECD országok és Kína miatt van
A mostani stagnálás okai nem egyértelműek. Az IEA a kedvezőbb adatokat az OECD országok megváltozott energiafelhasználására és Kínára vezeti vissza. Az ügynökség szakértői szerint Kína egyértelműen több áramot állított elő megújuló energiaforrások segítségével. Az új vízi-, szél- és naperőművek munkába állításával csökkenteni voltak képesek a szén felhasználását. Az IEA azt is feltételezi, hogy az OECD országokban is javult az energiahatékonyság a megújuló források nagy mértékű hasznosításával.
Jóllehet az IEA adatai rokonszenvesnek tűnnek, a világ mégsem lehet elégedett. A 32,3 milliárd tonna szén-dioxid levegőbe jutása messze van attól a céltól, hogy sikerüljön megfékezni a klímakatasztrófával fenyegető felmelegedési folyamatot.
