Egy brit független, pártsemleges agytröszt, a ResPublica a héten tett közzé egy jelentést, amely arra tesz javaslatokat, hogy miként lehetne megreformálni a bankszektort. Ezek között szerepel az is, hogy a bankároknak egy, az orvosokéhoz hasonló esküt kellene tenniük – írja a The Washington Post.
„Megeszem a saját lábam, ha beválik”
Az ötlet bejelentését követően sokan igen szkeptikus hangot ütöttek meg a javaslattal kapcsolatban. A Management Today például megalkotta a maga szatirikus verzióját: „Esküszöm, hogy nem manipulálom az árakat, csak akkor, ha mások könyörögnek nekem érte!” A The Guardian publicistája pedig egyenesen úgy nyilatkozott, hogy „Ünnepélyesen esküszöm, ha ez működik, megeszem a saját lábamat.”
Bár a felvetés sokak számára igencsak abszurdnak tűnhet, a kormányzati tisztviselőktől kezdve a szektor belső szereplőiig többen javasoltak már hasonlót. Egy portfolió menedzser 2010-ben, Skóciában azt vetette fel, hogy a bankárok tegyenek esküt arról, hogy „úgy bánnak az ügyfelekkel, ahogy ők szeretnék, hogy bánjanak velük.” Az idei évtől kezdve pedig a holland banki alkalmazottaknak fogadalmat kell tenniük, hogy mindent megtesznek a pénzügyi szektorba vetett bizalom fenntartása és javítása érdekében. Hollandiában az eskü ráadásul nem is szimbolikus, mivel adott esetben ha a dolgozók nem ennek fényében cselekednek, bírság szabható ki rájuk, feketelistára kerülhetnek, sőt fel is függeszthetik őket.
Az Egyesült Államokban 2012-ben egy Markus Stobbs nevű író és költő alkotta meg a saját változatát: „Óvakodom attól, hogy szándékosan rosszat cselekedjek… Szem előtt tartva, hogy a jólét csábítása elhomályosíthatja a helyes ítélőképességet.”
Az USA-ban már a 2008-as válság idején is voltak azonban erre vonatkozó felvetések. Éppen 2008-ban a Harvard Business School két professzora, Rakesh Khurana és Nitin Nohria hívták fel a figyelmet egy hasonló eskü szükségességére. Akkori cikkükben arra hivatkoztak, hogy amikor az első üzleti iskolák megkezdték működésüket egy évszázaddal ezelőtt, a cél az volt, hogy biztosítsák, a vállalatok jóhiszeműen, a társadalom érdekeinek szolgálatában tevékenykedjenek.
Ki veszi ezt komolyan?
A nagy kérdés az, hogy amennyiben rendszeresítenek egy ilyen esküt a pénzügyi szektor dolgozói körében, vajon ki venné ezt valóban komolyan. A válasz az, hogy az eskü önmagában bizonyosan nem elégséges. Megfelelő szabályozási rendszer, illetve a szektorban működő díjazás reformja nélkül a puszta eskü valószínűleg igen keveset ér. Egy olyan ágazatban ugyanis, ahol a kompenzációs rendszer egyértelműen nagyobb kockázat vállalására ösztönzi a dolgozókat, nem könnyű minden nap az eskü szellemében dolgozni.
Mindemellett szükség van a vezetői kultúra megváltoztatására is. Robert Steven Kaplan, a Harvard Business School professzora, és a Goldman Sachs korábbi alelnöke szerint „az eskü önmagában nem végzi el a vezetők munkáját, hogy megváltoztassanak egy nem megfelelően működő kultúrát. Ez a vezetők feladata.”
