A felmérés idén először foglalkozik a lakásbérlet témakörével.
Mennyire jövedelmező a bérbeadás?
Németországban a legmagasabb a bérelt ingatlanokban élők aránya (54,3 százalék), míg hazánknál egyedül a szomszédos Szlovéniában élnek kevesebben idegen tulajdonú lakásban (2,4 százalék).
Magyarország nagyvárosaiban a lakásbérleti hozamok közép-európai összehasonlításban is magasnak számítanak. A legalacsonyabb hozamra a Londonban bérbe adott lakások esetén számíthatunk (2,0 százalék), míg a legmagasabb hozamok közvetlenül hazánk előtt Dániában (8,9 százalék) voltak elérhetőek.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
„Csakúgy, mint a kereskedelmi ingatlanok bérbeadása esetében, a bérbeadás jövedelmezősége a lakásoknál is nagymértékben függ a település jellegétől és az ingatlan egyéb adottságaitól” – mondta Kohári Gábor, a Deloitte budapesti irodájának ingatlan-tanácsadási vezetője.
“A jól működő és érett ingatlanpiacra jellemző, hogy minél kockázatmentesebb egy adott helyszín és ingatlan – az ingatlan viszonylagos magas piaci árából adódóan – az ingatlant annál alacsonyabb hozam mellett lehet csak bérbe adni” – emelte ki.
„Így az alacsonyabb elérhető hozamszint általában az érettebb és a vonzóbb befektetési környezetre utal” – tette hozzá.
Így alakultak az árak
A tanulmány a fajlagos átlag lakásárakat is vizsgálta a választott országok körében. Éves összehasonlításban rekordnagyságú növekedést mutattak a szlovén árak (26,5 százalék), ezt követi a spanyol (15,2 százalék) és a dán (10,8 százalék) árnövekedés.
Az Egyesült Királyságban ugyanakkor az árak 9 százalékkal csökkentek, elsősorban a Brexit közvetlen és olyan közvetett hatásainak következtében, mint a brit font euróval szembeni gyengülése.
Az új lakások értékesítési átlagára Magyarországon 1140 euró/négyzetméter volt 2016-ban, ami éves szinten 9,7 százalék növekedést mutatott. 2017-ben is folytatódott idehaza a drágulás, de az árak növekedésének üteme az év első felében mérséklődött.
A budapesti új lakás átlagárnál (1480 euró/négyzetméter) egyébként továbbra is jóval magasabbak az új lakás árak Prágában (2368 euró/négyzetméter) és Varsóban (1729 euró/négyzetméter).
London (16538 euró/négyzetméter) és Párizs (12374 euró/négyzetméter) vezeti ezt a listát; Európában tradicionálisan e két nagyvárosban a legdrágábbak a lakóingatlanok.
“Az értékesítési átlagárak több európai nagyvárosban is két számjegyű növekedést mutattak 2016-ban. Párizs belső kerületében 16 százalék, míg Budapesten 15 százalék körüli drágulást mértek” – értékelte Kohári Gábor.
Már mi sem vagyunk kispályások
A közel egy évtizedes lemaradás után 2016-ban Magyarországon végre beindultak a lakásfejlesztések, így ebben a tekintetben az európai középmezőnybe zárkózott fel az ország.
A régióban elfoglalt pozícióink is hasonlóak, míg Lengyelországban az ezer főre jutó lakásépítési engedélyek száma magasabb volt, mint a 3,2-es mutatójú Magyarországon, addig Csehországban ettől elmaradt ez a mutató.
“Azt gondoljuk, hogy 2017 végére tovább javít majd a pozícióján Magyarország” – mondta a szakértő.
Mennyire nehéz lakáshoz jutni?
A jelzáloghitelek kamatlába az összehasonlított országok közül Csehországban volt a legalacsonyabb, 1,77 százalék.
A csehek egy másik összehasonlításban is az élen végeztek, ugyanis a felmérés szerint közel 11 évnyi átlagfizetést kell teljes mértékben megtakarítaniuk, ha egy átlagos 70 négyzetméter nagyságú ingatlant szeretnének vásárolni, míg a magyarok esetében ez az érték alacsonyabb volt, 8 év.
Az ingatlanárak több éven keresztül tartó ütemes növekedése révén Magyarországon némileg romlott a lakosok saját lakáshoz jutásának lehetősége, és az európai középmezőnyben is az első harmadba került az ország e mutató tekintetében.
A kiszélesedő állami támogatások és az időközben beindult banki hitelezés ugyanakkor egyes lakossági csoportok, mint például a vidéki többgyermekes családok saját lakáshoz való hozzáférésének esélyét érdemben javították.
“A magyar lakáspiac rendkívül érdekes folyamaton megy jelenleg keresztül. Az átlagjövedelem ütemes növekedése mellett a gyorsan növekvő kereslet kielégítése céljából 2016-ban sok lakóingatlan beruházást indítottak el” – mondta Kohári Gábor.
“Ez a trendforduló ráadásul egybeesett a jelentős volumenű állami beruházások bővülésével és az üzleti ingatlanok fejlesztésének fellendülésével, így összességében az elmúlt közel 10 évben nem tapasztalt módon a beinduló ingatlanfejlesztések az építőipari kapacitásokat szinte teljesen lekötötték” – magyarázta.
“A kapacitáskihasználtság növekedésével párhuzamosan növekedett a jó elhelyezkedésű fejlesztési területek és telkek ára is, valamint drágult a kivitelezés is, ami szintén hozzájárulhatott az új lakások árának emelkedéséhez. A piac jól érezhetően keresi az új egyensúlyi szintet” – tette hozzá a szakember.
