A névtelenséget kérő illetékesek szerint a „brit politikai naptár” miatt jövő hétfő helyett várhatóan szeptember 25-én kezdődik majd meg a Lisszaboni Szerződés 50. cikke szerinti egyeztetések negyedik fordulója.
A beszéd miatt kértek halasztás
Egyesek arról is beszámoltak, hogy a halasztást London kérte, a brit miniszterelnök jövő csütörtökre tervezett beszéde miatt, amelyben a Brexit kérdéséről lesz szó.
A britek távozása után bennmaradó uniós tagországok vezetői októberben döntenek arról, hogy szerintük megfelelő ütemben haladnak-e az egyeztetések a kilépéssel kapcsolatos legfőbb kérdésekről ahhoz, hogy megkezdődhessenek a kereskedelmi tárgyalások, Brüsszelben azonban egyre többen kételkednek benne, hogy már a jövő hónapban tovább tudnak lépni.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A Lisszaboni Szerződés 50. cikke értelmében az uniós tagság a kilépési szerződés hatályba lépésével, vagy annak hiányában a távozási szándék (2017. március 29-i) bejelentése után két évvel szűnik meg, de a kiválási tárgyalások a tagállamok konszenzusos döntésével meghosszabbíthatók.
Az Egyesült Királyságban tavaly júniusban tartottak népszavazást az ország EU-tagságáról, amelyen a választók 52 százaléka a kilépésre szavazott.
Elege van az EU-nak a brit huzavonából
Az Európai Unió kész felgyorsítani az Egyesült Királyság kiválásának feltételeiről szóló tárgyalásokat, az idő ugyanis fogytán van, és ez komoly aggodalomra ad okot – jelentette ki Michel Barnier, az Európai Bizottság Brexit-ügyi főtárgyalója múlt héten Brüsszelben.
Sajtótájékoztatóján Barnier aggasztónak nevezte az ír-északír határellenőrzésről szóló brit állásfoglalást, és ezzel párhuzamosan bemutatta az EU irányadó elveit az ügyre vonatkozóan, amely a jelenlegi egyeztetések egyik központi kérdése.
„Célunk, hogy az Ír-szigetre a lehető legkisebb hatással legyen az Egyesült Királyság kilépése” – közölte, hozzátéve, hogy mivel a távozás a britek döntése volt, a felelősség is a szigetországé, hogy megoldást találjon a kihívások megoldására.
„Az Egyesült Királyság azt akarja, hogy az EU függessze fel az uniós jog, a belső piaci szabályok és a vámuniós rendelkezések alkalmazását az új külső határon” – fogalmazott a volt francia miniszter.
„London a jövőbeli EU-brit vámügyi kapcsolatok egyfajta tesztjeként akarja használni Írországot, de ez nem fog megtörténni” – tette hozzá.
Barnier hangsúlyozta: „egyedi” megoldást kell találni a kérdésre, ami mindkét oldaltól rugalmasságot követel.
