2024 július 25

Nagyszabású tervekkel állt elő Lázár

Kellenek a hitelek

A Budapesti gazdasági fórum 2015 című rendezvényen a tárcavezető elmondta, hogy a kormány a következő hetekben – a társadalmi partnerekkel közösen – hozzálát annak megvizsgálásához, hogy milyen eszközök állnak rendelkezésre a gazdasági növekedés fenntartásához, Magyarországnak ugyanis a 2 százalék feletti bővülés „létszükséglet”.

Ezzel kapcsolatban Lázár János háromnegyed órás előadásában több kockázatra is felhívta a figyelmet, ezek között említve a vállalati hitelezés volumenét, amelynek szerinte jelentős mértékű növelésére van szükség már 2016 első félévében mind a kereskedelmi bankoktól, mind az állami forráskihelyezés oldaláról. Célként fogalmazta meg, hogy a Magyar Fejlesztési Bank már jövőre kihelyezzen legalább 500 milliárd forintot, a takarékszövetkezeti rendszert és a postát pedig meg kell erősíteni az agrárhitelezés és a zöldbanki funkciók területén.

Az EBRD-vel és az Erstével februárban kötött megállapodásról azt mondta: megérdemli az áttekintést, a felülvizsgálatot, hogy a vállalások teljesültek-e mind a kormány, mind a pénzügyi szektor részéről. A kabinetnek a bankszövetséggel közösen meg kell vizsgálnia 2015 hátralévő részében, hogy lehetne már 2016 első felében a vállalati hitelezést jelentősen növelni a kereskedelmi bankok oldaláról.

Szorgalmazta továbbá a bürokrácia és az abból élők számának csökkentését – amelyről szerinte 3-6 hónapon belül döntenie kell a kabinetnek -, mert „ilyen bürokráciával és ennyi bürokráciából élő emberrel nem lehet a gazdasági növekedést (…) hosszú távon fenntartani”.

Fejleszteni kell az infrastruktúrát

A Miniszterelnökség vezetője emellett nemzeti infrastruktúra-fejlesztési program elindítását sürgette, mert vannak bizonyos ágazatok, amelyekre nem vagy csak korlátozottan lehet költeni az EU-s kasszából, márpedig ezek nélkül – mondta – nem lesz könnyű fenntartani a gazdasági bővülést. A közlekedési beruházások mellett a lakásépítések támogatását és az elektronikus infrastruktúra kiépítését, a minél szélesebb körű internetelérést említette meg. Egy állami fejlesztési alapból azt a száz magyar céget is kiemelten kell segíteni, amely nem fér bele a kis- és középvállalatok kategóriájába, fejlesztésük nem illeszthető be az EU-s irányelvekbe – mondta.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

Külön kitért Budapestre, ahol szerinte jelentős fejlesztésekre, szimbolikus gigaberuházásokra van szükség az ország gazdasági növekedése érdekében. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a kormánynak ehhez zsebbe kell nyúlnia. A tárcavezető Pest megyéről is beszélt, amely Budapesthez hasonlóan ki van zárva az európai uniós forrásokból, ezért – mondta – a költségvetésnek kompenzálnia kell a megye településeinek támogatását, ami a mostani hétéves EU-s ciklusban 130 milliárd forintjába kerül a központi büdzsének. Jelezte egyúttal, a kormány elszánt, hogy 2021-re az EU-s források tekintetében leválassza Pest megyét Budapestről „akár azon az áron is, hogy a teljes megyestruktúrát átalakítja”.

Létszükséglet az uniós forrás

A szintén a Miniszterelnökséghez tartozó EU-s pénzekkel kapcsolatban a miniszter azt mondta, hogy az ideihez hasonló 2016-os gazdasági növekedéshez legalább kétezer milliárd forint uniós forrást kellene kifizetni jövőre. Úgy fogalmazott, még nem találkozott olyan kormányzati munkatárssal, aki szerint ez lehetséges lenne. Szavai szerint a kormányzati realitás 1300-1400 milliárdos kifizetés, szerinte azonban 1600 milliárdot „ki lehet taposni” az intézményrendszerből.

2015-re 2700 milliárd forint értékben 133 pályázat kiírását vállalták a tárcák, ebből eddig 27 pályázatot írtak ki 650 milliárd forintra. A „megtáltosodás” lehetősége ugyan nyitva áll, de – mint fogalmazott – „szükség lesz eszközök bevetésére”. Szerinte hat hete van a kormánynak arra, hogy összerendezze a 2014-2020-as ciklus indítását, és elkerülje a 2010 előtti hibákat. 2017. június 30-ig a 2014-2020-as ciklus összes EU-s pályázatát kiírják, így a rendelkezésre álló teljes 12 ezer milliárd forint hozzáférhetővé válik – közölte.

Elvként fogalmazta meg, hogy mindenkinek egyenlő hozzáférést kell biztosítani az uniós forrásokhoz. Lázár János megemlítette az energia-korszerűsítés területét, amellyel kapcsolatban kijelentette: lakossági energia-korszerűsítési program EU-s pénzből nem lesz, csak állami intézményi program, hogy az állam dologi kiadásai csökkenjenek. A lakosságnak részben a rezsicsökkentéssel, részben banki eszközökkel nyílik majd lehetősége energia-korszerűsítésre – mondta. Az agrárium nehézségeire is kitért a tárcavezető, aki szerint ha nem tesznek semmit az ágazatért, a mezőgazdaság a következő három évben – az EU-s szabályok változása, például a tejkvóta eltörlése miatt – veszíteni fog az erejéből.

Minket is érinthet a botrány

A magyar bővülés belső kihívásai mellett külsőkre is felhívta a figyelmet Lázár János, kiemelve a dízelbotrányt, amellyel kapcsolatban emlékeztetett, hogy a spanyol kormány visszakéri a VW-csoporttól a környezetbarát autók vásárlásához nyújtott támogatást.

„Kérdés, hogy a győri Audinak nyújtott támogatás kapcsán felmerülnek-e ilyen aggályok bárkiben is Magyarországon” – mondta a miniszter.

Összegzése szerint az EU-átlagot meghaladó gazdasági fejlődés 2016-os megtartása óriási kihívás, a jövő év első fele pedig ebből a szempontból „nagyon nagy felelősségű”, de a kormánynak vannak eszközei, hogy támogassa a növekedést.