Az MNB januárban életbelépő rendelete szabályozni fogja, hogy a törlesztőrészlet nem lehet nagyobb, mint a hitelfelvevő bejelentett jövedelmének 50 százaléka, alacsonyabb keresetűeknél 40. Ez a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató. A hitelfedezeti arány, vagyis, hogy mekkora hitelt vehetünk fel a lakás értékéhez képest, jövőre már nem lehet nagyobb mint 80 százalék. Ezek a feltételek különösen azoknak lesznek túlzottan szigorúak, akik nem tudják igazolni a teljes jövedelmüket.
Már kevesen választanak ilyeneket, de az euróban és egyéb devizában felvett új hitelekre vonatkozóan – egy esetleges árfolyam-leértékelődés negatív hatásait ellensúlyozva – sokkal szigorúbb JTM korlátok kerültek előírásra: 25% és 10%, illetve a magas jövedelmű ügyfelek esetében 30% és 15%.
A kamatok is nőhetnek
A másik oldalon viszont a kamatok is emelkedhetnek jövőre, ha bevezetik a fair bankokról szóló törvényt, akkor a bankok csak legalább 3 éves kamatperiódussal adhatnak hitelt. Ez drágulást hozhat magával, hiszen plusz kockázatot jelent a bankok számára a rövid kamatperiódusú hitelekhez képest. Ez jól látszik a példánkon is.
Érdemes most hitelt felvenni?
Az MNB szigorításai nem igazán érintik a hitelbírálat folyamatait. Néhány kivételes esettől eltekintve a bankik eddig is hasonló körültekintéssel jártak el, legfeljebb a kivételek szűnhetnek most meg. A három évig fix kamatozású hitel sem feltétlenül rossz, hiszen kiszámíthatóságot hoz az ügyfeleknek. csak azért nem érdemes most belevágni a hitelfelvételbe, hogy néhány ezer forinttal olcsóbb legyen a törlesztő. tapasztalatok szerint ennél sokkal többet lehet spórolni a megfelelő bank kiválasztásával, de ha a lakáskeresésbe ölünk egy kicsivel több időt az is hasonlóan megtérülhet.
Jön pozitív változás is
Feltételeket még nem ismerjük, de a félszocpol várhatóan jövőre elérhető lesz a családoknak, így már használt lakásra is kaphatnak közel egy millió forintot. ezt akár önerőként is fel lehet használni.
