Chris Grayling közlekedési miniszter hatalmas horderejűnek nevezte a döntést, és kijelentette, hogy az új pálya javítja majd az Egyesült Királyság összeköttetéseit a külvilággal, emellett beruházásokat vonz és munkahelyeket teremt.
Nagy-Britanniában évtizedek óta indulatos vita tárgya, és gyakran belpolitikai feszültség okozója a rendkívül szűkös londoni repülőtéri kapacitás bővítésének ügye. Az ellentéteket jelzi, hogy a keddi kormánydöntés után lemondott mandátumáról Zac Goldsmith, a Heathrow szomszédságában fekvő londoni városrész, Richmond alsóházi képviselője, a kormányzó Konzervatív Párt tagja. A döntést Sadiq Khan, London munkáspárti polgármestere is hibásnak nevezte keddi nyilatkozatában.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”100″]
Van konkurencia
London öt nagy nemzetközi repülőterén mindössze hat kifutópálya üzemel, miközben például az amszterdami Schiphol repülőtérnek, Heathrow egyik fő kontinentális vetélytársának egyedül hat pályája van. Csak Heathrow-n – Európa legforgalmasabb repülőterén – működik két pálya, de ezeken is 99 százalékos kapacitással zajlik a forgalom.
Ez azt jelenti, hogy a legkisebb időjárási vagy műszaki probléma is hosszadalmas – esetenként napokra elnyúló – forgalmi fennakadásokat okoz, és csúcsidőszakokban a beérkező repülőgépek fennakadás nélkül is gyakran hosszas körözésre kényszerülnek, mielőtt leszállási engedélyt kapnak.
A külügyminiszternek nem tetszik
Heathrow harmadik pályájának legádázabb ellenfelei között vannak a környezetvédő mozgalmak és a helyi lakosság mellett Boris Johnson, az előző londoni polgármester, Nagy-Britannia jelenlegi külügyminisztere. Johnson még polgármesterként előterjesztett tervei alapján a Temze tengeri torkolatában, egy mesterséges vagy egy természetes szigetre kellene építeni egy teljesen új repülőteret, négy kifutópályával, Heathrow-t pedig be kell zárni, és helyén 250 ezer lakosú új nagyváros épülne.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az új pálya megépítésének engedélyéért a második legnagyobb londoni repülőtér, Gatwick is versenyben volt, de már tavaly nyár óta sejthető volt, hogy a bővítési engedélyt végül Heathrow kapja.
Sokat ötleteltek
A brit kormány által külön e célra életre hívott szakmai testület – Airports Commission – ugyanis ezt javasolta hosszas hatásvizsgálat után tavaly júliusban közzétett tanulmányában. A bizottsági ajánlás szerint Heathrow harmadik pályáját a légikikötőtől északnyugatra kellene megépíteni.
Felmerült az a lehetőség is, hogy a jelenlegi északi pálya meghosszabbított vonalában épüljön az új kifutópálya, de a bizottsági ajánlás szerint ez jóval kisebb gazdasági haszonnal és kapacitásbővüléssel járna. A szakértői bizottság által javasolt megoldás a jelentés szerint 60 év alatt 147 milliárd fontot (52 ezer milliárd forintot) adna hozzá a brit hazai össztermékhez (GDP), 2050-ig 70 ezernél több új állást teremtene, és 40 új célállomás kiszolgálását tenné lehetővé.
A beruházás ugyanakkor a bizottság szerint csaknem 800 lakóingatlan lebontásával járna, és a kiszolgáló infrastruktúrával együtt 23 milliárd fontba (nyolcezer milliárd forintba) kerülne. A kormány számításai szerint ennél olcsóbban, 17,6 milliárd fontból is végre lehet hajtani a beruházást.
Heathrow-nak évente 480 ezer – naponta átlagosan több mint 1300 – járat indítására és fogadására van hatósági engedélye. A kormányzati előrejelzés szerint az új pálya megépítése után 260 ezerrel bővülhetne az éves járatszám.
