A magyarországi munkaerőhiányról, a fluktuációról és a mobilitási hajlandóságról készített közös kutatást a bér- és humánügyvitel magyarországi piacvezetője a NEXON és az Országos Humánmenedzsment Egyesület (OHE). A kutatás eredményeit az OHE kecskeméti konferenciáján ismertették Dr. Sebők Marianna és Szűts Ildikó az OHE elnökségének tagjai.
Megkérdezték a munkáltatókat
A kérdőíves kutatás rendkívül széles bázison alapul: 89 munkáltató 66 ezer munkavállalójának adataira épül. A 2016 májusában végzett adatgyűjtés során a kitöltő szervezetek háromnegyedénél volt betöltetlen állás. A leginkább tudatosnak és aktívnak a nemzetközi cégek mutatkoztak, míg a legnagyobb érdeklődést a feldolgozó és a szolgáltató ipar cégei mutatták.
Jóllehet, a rugalmasságot a vállalatok döntő többsége nagy értéknek tartja, a munkaerő forrása jellemzően mégis a saját munkaerő (55,8 százalék). Kölcsönzött munkaerőt a cégek nagyjából harmada (36,04 százalék) alkalmazott 2015-ben. Még mindig kevés figyelem jut a pályakezdőkre. 2015-ben a vállalatoknak csak kevesebb, mint fele (47,7 százalék) foglalkoztatott gyakornokot.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”81″]
Ez pedig nem áll összhangban azzal a törekvéssel, hogy a cégek többsége (53 százalék) az alkalmazotti létszám bővítését tervezi 2016-ban úgy, hogy a munkaerő-kilépés és vándorlás egyenlege a negyedüknél (26,7 százalék) mínuszos, azaz többen mentek el, mint ahányan jöttek.
Nincs elég munkavállaló
Jól látszik, hogy a cégek többségénél komoly és egyre növekvő gond a munkaerőhiány. A jelenséget leginkább a nagyvállalatok értékelik rosszra: üzleti céljaik elérésében a munkaerő hiánya és a fluktuációja is problémát jelent. Ugyanakkor ennél élesebben jelentkezik a kérdés a középcégeknél. Az ő esetükben a fenti jelenségek már a versenyképességük határát súrolják.
Mára eltűntek a korábban még mérhető regionális különbségek: a Dunán inneni, a Dunántúli és a Budapest/Pest-megyei munkaerőhiány és fluktuáció okozta működési nehézségek lényegében azonos mértékben jelentkeznek.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Fentiek következményeként a munkaerőhiány miatt a kis-, közepes és nagyvállalatok átlagosan 7,5-8,5 százalékos bevételkiesést azonosítanak.
A fluktuáció ezen felül további 4-5 százalékot jelent. Az elvándorlás, a munkahely-váltás dobogós okai a magasabb bér igérete (66,3 százalék), a családi és magánéleti okok illetve az új munkahely jelentette esetleges gyorsabb előrelépés/karrier vágya (50-50 százalék) valamint annak a reménye, hogy az új munkahelyen kevesebbet kell dolgozni (18,6 százalék).
A munkaerőért versenyben lévő vállalatok munkaerőpiaci önképe meglehetősen komor. A kutatásban részt vevő vállalatoknak mindössze 11 százaléka tartja vonzónak saját munkaadói márkáját.
„A kutatás visszaigazolja a NEXON új generációs szoftverfejlesztéseinek célját: egy dolgozói önkiszolgáló rendszerrel élménnyé válik a HR. Hozzájárulhat a vállalat munkaerő-megtartó képességének javulásához, az Y-generációs munkavállalók elkötelezettségének növeléséhez” – mondta Lovas Zoltán a NEXON újonnan kinevezett cégvezetője.
