Szergej Sojgu szerint a bevethetőségi képesség ellenőrzése 38 ezer katonát, több mint 3,3 ezer haditechnikai eszközt, 41 hadihajót, 15 tengeralattjárót, illetve 110 harci repülőgépet és helikoptert érint.
Nagyszabású hadgyakorlatot kezdtek
A hat napig tartó rendkívüli ellenőrzés során a kijelölt katonai egységeknek az Északi-sarkvidéken, az Oroszországhoz tartozó Novaja Zemlja (Új Föld) szigetcsoportnál és a Ferenc József-földnél kell végrehajtaniuk a kiszabott feladatot. Meg kell erősíteniük a térségben állomásozó hadseregcsoportot, meg kell semmisíteniük a feltételezett ellenség haditengerészeti erejét, fel kell venniük a harcot az ellenség diverzáns-felderítő egységeivel. Az orosz északi hadiflotta, valamint a nyugati katonai körzet egységei lövészeti, valamint taktikai gyakorlatot tartanak. Emellett különleges rendeltetésű katonai egységek nagy távolságokra történő bevetését gyakorolják, továbbá az orosz államhatár védelmét a levegőben és a tengeren, valamint a távoli északi szárazföldi területeken.
Egyes nyugati hírügynökségek úgy értelmezik Sojgu bejelentését, hogy az orosz hadsereg nagyszabású hadgyakorlatot kezdett az északi sarkvidéki területeken.
A NATO is gyakorlatozik
Mindeközben Alekszej Meskov orosz külügyminiszter-helyettes Moszkvában kijelentette, hogy az Oroszország határainál sűrűsödő NATO-hadgyakorlatok az észak-európai stabilitás meggyengítéséhez, a feszültség erősödéséhez vezetnek a régióban.
Múlt kedden a NATO hét tagállama részvételével kezdődött tengeri hadgyakorlatot a Fekete-tengeren. Moszkvai közlés szerint a múlt hétfőn pedig több mint 120 haditechnikai eszköz érkezett az Egyesült Államokból Lettországba.
Steve Warren ezredes, az amerikai védelmi minisztérium szóvivője ugyanakkor közölte, hogy az amerikai hadsereg 750 tankja, helikoptere és járműve, valamint más hadfelszerelés érkezett Rigába. A Pentagon azt is közölte, hogy a 3. amerikai gyalogoshadosztály mintegy 3 ezer katonáját vezénylik e hét elejétől a Baltikumba, ahol az észt, a lett és a litván fegyveres erőkkel közös hadgyakorlatokon vesznek részt.
Az EU elutasítja az orosz agressziót
Az Európai Unió kitart amellett, hogy nem ismeri el a Krím félsziget orosz elcsatolását – közölte hétfőn kiadott nyilatkozatában Federica Mogherini, az Európai Unió külügyi főképviselője.
A közleményben az olasz politikus leszögezi, hogy az EU egy évvel az illegitim „népszavazás” és a terület törvénytelen annexiója után is határozottan elkötelezett Ukrajna területi egysége és szuverenitása mellett. „Az Európai Unió nem ismeri el és elítéli a nemzetközi jognak e megsértését” – húzza alá közleményében Mogherini, aki azt is közli, hogy a Krím törvényellenes elcsatolása kihívást jelent a nemzetközi biztonságra, és súlyos hatással van a nemzetközi jogrendre, amely minden állam egységét és szuverenitását szavatolja. Nyilatkozatában Mogherini felszólítja az ENSZ tagállamait, hogy fontolják meg az unió politikájához hasonló intézkedések, a többi között például szankciók alkalmazását a Krímmel szemben. A közleményből az is kiderül, hogy az EU-t továbbra is aggasztja a fokozódó katonai jelenlét a félszigeten, valamint az emberi jogok romló állapota, a szólásszabadság korlátozása és a nemzeti kisebbségek üldözése.
