Ennek azért van különös jelentősége, mert az elmúlt években a kormányzati kommunikáció inkább negatív volt az euró bevezetését illetően – tehát ha szóba is került a nyilvánosság előtt maga a téma, arra csak olyan szövegkörnyezetben került sor, amelyben a hangsúly azon volt, hogy meddig és miért nem fog sor kerülni az euró bevezetésére – , és nagyon nem tűnt olybá, hogy az euró bevezetésének a gondolatával egyáltalán foglalkozna a gazdaságpolitika.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”96″]
Nemrégiben ugyan szintén Varga Mihály utalt arra, hogy a minisztériumában sokat „gondolnak” az euró bevezetésére, de a mostani miniszteri kommunikáció már egyértelműen pozitív töltéssel rendelkezik. Ennek a komolyságát illetően azonban joggal lehetnek kétségeink. A Raiffeisennél úgy gondolják, hogy egyelőre sokkal inkább a kormány politikai kommunikációs stratégiájának egyik eleme lehet Varga pozitív hozzáállása az euró bevezetéséhez.
Míg az újonnan létrehozott gazdasági kabinetet Varga Mihály vezeti, a stratégiai kabinetet Lázár János. Utóbbi nemrégiben az EU-ból való kilépés mellett érvelt – ezt ellenpontozhatja a Varga Mihály euró-pártisága.
Ennek döntően a hazai választók felé történő kommunikációban lehet jelentősége (az EU tagságot ellenző szavazóknak és az EU tagságot pártoló, az euró bevezetését szorgalmazó szavazóknak is megvan a hangja a kormányban), de adott esetben (például egy külső pénzügyi sokk esetében) külső kommunikáció és a hazai pénz-piacok megnyugtatása és stabilizálása szempontjából is hasznos lehet.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Pénteken Varga már azt nyilatkozta, hogy Magyarország egyelőre nem kívánja sürgetni az euró bevezetését, mert amíg a magyar gazdasági fejlettség nem éri el a megfelelő szintet, a csatlakozás vesztese lehet.
„Lehet eurónk, de mostanában azért nem lesz” – jelentette ki.
De kell-e nekünk egyáltalán?
Mindazonáltal az elemzők úgy gondolják, hogy az euró bevezetése Magyarország gazdasága számára hasznos lehetne. A tranzakciós költségek csökkentése, az árfolyamkockázat megszűnése és az euró rendszer tagjaként elnyerhető addicionális stabilitás (tehát kockázati felár csökkenés és így olcsóbb adósságfinanszírozás) kézzelfogható többletet jelentenek a gazdaság számára.
Ezzel szemben komoly ellenérveket nem lehet felsorakoztatni, legfeljebb bizonyos kérdésekben a kétségeket lehet megfogalmazni az euró bevezetés kapcsán, mint lehetséges veszélyforrások (pl. a megfelelő-e a magyar gazdaság számára hosszabb távon is a csatlakozáskori rögzített árfolyam?; az EKB a mindenkori magyar gazdasági igényeknek mennyire megfelelő monetáris politikát folytat?).
Ezekkel a kérdésekkel azonban a KKE régióból az elmúlt években az euró-övezethez csatlakozó országok már szembesültek, és megnyugtató válaszokat kaptak és a mérleg nyelve mindegyik esetben a pozitív irányba mutat.
A szlovák gazdaság egyik komoly versenyelőnye a magyarral szemben például éppen az euró-övezeti tagság. Márpedig semmiképp sem kellene – még jobban – lemaradni tőlük.
