Nem akarnak negatív kamatot
Kifejtette, hogy a fő különbség a magyar és más központi bankok megközelítése között, hogy amikor utóbbiak nem konvencionális monetáris politikát – mennyiségi lazítást – folytatnak, például növelik a devizatartalékot és interveniálnak az árfolyammal kapcsolatban vagy eszközöket vásárolnak, az a mérleg növekedéséhez vezet. Az MNB ezzel szemben csökkenti a mérlegét, likviditást vesz ki a rendszerből, célzottan avatkozik be.
A cél ugyanaz, az MNB is árstabilitást szeretne, emellett a gazdaság növekedését is szeretné támogatni. Ennek érdekében olyan, nem konvencionális eszközöket is bevetett, mint például a növekedési és az önfinanszírozási program, valamint a lakossági devizahitelek megszüntetése – ismertette.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”100″]
A negatív kamatnak az igazgató szerint több hátránya van: felgyülemlik a készpénz a gazdaságban, csökken a bankok rentabilitása és „megeszi” a lakosság megtakarítását, ami aggodalomra adhat okot. Ez visszatartja a jegybankot attól, hogy a negatív kamatok alkalmazásáról gondolkodjon – mondta.
Felpöröghet a lakásépítés
Kitért arra is, hogy abban, hogy a lakásépítési piac bővül, szerepe van annak, hogy a lakossági szektor nettó vagyona 2009 óta 16 milliárd forinttal nőtt, a banki mérlegek – miután a háztartások visszafizették adósságaikat – sokkal egészségesebbek lettek, és a fogyasztók bizalma is kezd visszatérni.
Az MNB a kormány új intézkedéseitől idén és jövőre 10 ezer új lakás építését várja, ami még messze van a csúcstól, de az elmúlt évekkel összehasonlítva jelentős fejlődés. A kereslet növekedéséhez a javuló jövedelmi és foglalkoztatási viszonyok és az alacsony kamatkörnyezet is hozzájárult, fokozott beruházási kedv észlelhető.
A kínálati oldal is kezd alkalmazkodni, megduplázódott az építési engedélyek száma. Az MNB nem látja a túlfűtöttség jeleit a lakáspiacon, de figyelemmel kíséri a kockázatokat, főleg Budapesten és a környékén – fejtette ki Palotai Dániel.
Vírusként terjedő negatív kamatok
Herbert G. Pfeiffer, az EuBV elnöke egyebek mellett arról beszélt, hogy a betétalapú üzleti konstrukciók komoly gondokkal küzdenek az Európai Központi Bank (EKB) nulla kamatpolitikája miatt, továbbá, a szigorú szabályozás aránytalan mértékben sújtja a kis és alacsony kockázatú hitelintézeteket.
Az EKB politikájának súlyos mellékhatásai egyre jobban láthatóak, a negatív kamatok vírusként terjednek, a pénzügyi rendszer sok részét megfertőzik, nemcsak a lakástakarékok, hanem a szövetkezeti hitelintézetek üzleti modellje, a biztosítások, az üzemi és a magánnyugdíjpénztárak rendszere is veszélybe kerül emiatt.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A tőkepiaci unió projektről sem mondhatni azt, hogy a pénzügyi stabilitáshoz, a krízisek megelőzéséhez vagy a növekedéshez vezet – tette hozzá. Ezek a tervek a spekulációt erősítenék, a rövid távú profitorientációt segítenék és a nagybankok malmára hajtanák a vizet, amelyek a pénzügyi válságért felelnek.
Figyelni a kockázatokra
Beszélt arról is, hogy rengeteg új szabályozást fogadtak el, amelyek figyelmen kívül hagyják a méretet és a kockázatot, ami oda vezet, hogy a kisebb és specializált intézmények terhe a nagyokkal összevetve sokkal nagyobb. Hangsúlyozta, fontos, hogy valamilyen könnyítést kapjanak azok a kis intézmények, amelyek nem jelentenek veszélyt a stabilitásra.
A kockázatokra figyelemmel lévő szabályozási politikára van szükség, ez a reálgazdaság érdekeit is szolgálná. A lakás-takarékpénztárak Európában a pénzügyi válság alatt jelentős mértékben hozzájárultak a magánlakásépítés finanszírozásához, nem üzleteltek veszélyes termékekkel, vigyáztak a betétekre, amit a fogyasztók megháláltak – hangsúlyozta az EuBV elnöke.
Bizakodó lakástakarékok
Boris Vujcic, a Horvát Nemzeti Bank elnöke egyebek között a strukturális reformok fontosságát hangsúlyozta. Ha a laza monetáris körülmények sokáig fennmaradnak, csökken a kormányok hajlandósága a változtatásokra. Fontos, hogy a kormányok megértsék, a központi bankok csak időt nyernek – tette hozzá.
Gergely Károly, a Fundamenta-Lakáskassza elnök-vezérigazgatója, a Magyar Lakás-takarékpénztárak Egyesületének elnöke kifejtette, a magyarok jó döntést hoztak, amikor 1997-ben útjukra indították a lakás-takarékpénztárakat.
A magyar lakás-takarékpénztári ágazatnak 25 százalékos részesedése van a lakáshitelezésben, ami Európában példa nélküli eredmény, a szektor forgalma a GDP mintegy 1 százalékára tehető. A lakástakarékok bizakodóan tekintenek a jövőbe még akkor is, ha az alacsony kamatok nehezítik a helyzetüket – mondta.
