Néha érdekes hírekre bukkanhatunk, ha a tőzsdei jelentéseket böngésszük, nem ritka például, hogy kijön egy jó gazdasági adat mondjuk az USA-ban, és a részvényárfolyamok eséssel reagálnak. Nem akkor megy jól a tőzsdének, ha jók az adatok, a gazdaság pedig erős? Jay R. Ritter, a University of Florida professzora tanulmányában kimutatta, hogy ennek a két dolognak szinte semmi köze egymáshoz, az, hogy nyerünk vagy veszítünk a tőzsdén, jellemzően egészen más tényezőktől függ – írja a Pénzügyi Szemle Online Blog. Az eredeti elemzés itt érhető el.
Látszólag nincs összefüggés a reál GDP növekedési üteme és a tőzsdei hozamok között
Merre megy a tőzsde a belátható jövőben, fölfelé, vagy lefelé? Nyerhetünk, ha részvényeket tartunk, avagy bukni fogunk? Ez a kérdés világszerte befektetők millióit foglalkoztatja, akiknek a jelek szerint el kell fogadniuk, hogy – amint azt a fenti grafikon is szemlélteti – a tőzsdei árfolyamok szinte teljes mértékben függetlenül mozognak a gazdasági növekedéstől, vagyis a reál GDP aktuális növekedési ütemétől – olvasható a Pénzügyi Szemle Online Blog cikkében.
Akkor mégis mi befolyásolja az árfolyamokat? Természetesen számos tényező, köztük a reál GDP-re vonatkozó jövőbeli várakozások, a tőzsdei vállalatok aktuális értékeltségi szintje – mondjuk árfolyam/nyereség hányadosa, P/E-je – osztalékhozama, a viszonyításképpen alkalmazott kötvénypiaci kamatlábak, és az ezekre vonatkozó várakozások, a monetáris politika lazasága és az erre vonatkozó várakozások, jogbiztonság, gazdaságpolitika hitelessége… Ezek mind befolyásolják, de a gazdaság növekedési üteme, az pont nem – írja a blog.
Sőt, a közgazdász hangsúlyozza, hogy a részvények számára kimondottan rossz hír, ha a gazdaság kirobbanó formában van. Ekkor ugyanis a felpörgő infláció ellen küzdő jegybank kamatot emel, ami a részvények ellen dolgozik, a rózsás jelen miatt pedig a befektetők olyan elvárásokat támasztanak a részvények iránt, melyek többnyire nem igazolódnak be – olvasható a Pénzügyi Szemle Online Blog írásában.
Ennél sokkal jobb, ha nincs se túl gyors gazdasági növekedés – ilyenkor lehetnek alacsonyak a kamatok és laza a monetáris politika – se túl lassú – ilyenkor elkerülhető az összeomlás és a recesszió -, a dolgok szépen csordogálnak egy nyugodt, már-már unalmas mederben, a gazdasági növekedés pedig olyan „pont jó”.
