Mit várjunk az EKB-tól?
Az EKB, tervei szerint havi átlag 30 milliárd euróval szeptemberig folytatja az állampapírok, vállalati kötvények és más adósság jellegű fedezett kötvények piaci vásárlását, azt azonban, hogy utána mit kezd a programmal, egyelőre nem árulja el, feltehetően azért, mert még ő maga sem tudja. A szeptemberi végdátumot egyelőre készpénznek veszi a piac, igaz akadnak kétkedők, és vannak olyan várakozások is, amelyek szerint még 2019-ben is folytatódnak a vásárlások.
Annyit lehet tudni, hogy a program lezárásával kapcsolatban, a piaci felmérések szerint az EKB legkorábban nyár elején közöl majd konkrét részleteket. Addig abból lehet kiindulni a találgatások értékeléséhez, hogy az EKB által idénre várt átlag 1,4 százalékos infláció (amelyet decemberben módosított felfelé a szeptemberi 1,2 százalékról) mennyire látszik teljesülni az év közepéig beérkező adatok alapján. A központi bank leginkább az infláció miatt aggódott az elmúlt negyedévekben, nem is ok nélkül, mert több dolog miatt az egy éve még lendületes emelkedés 2017 második felében stagnálásra váltott, miközben a kedvező növekedési és fogyasztási mutatók, valamint az olajár alakulása ezt nem teljesen indokolta.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Most tehát van egy várakozás a központi banknál, amely szerint ezzel az átmeneti lassulással, amely idén is kitarthat jó eséllyel, 2020 közepére azért elérhetővé válik a tartósan cél körüli, azaz 2 százalék közeli infláció, ám amennyiben ez a várakozás romlik, és időben távolabb helyezi az árstabilitás lehetséges teljesülését, úgy az a QE kivezetésének ütemezésére is hatással lenne. Nem is beszélve a kamatemelések árazásáról és az euróról. Ezért fontos az infláció alakulása az év első felében, illetve ezért nem leszünk ezzel kapcsolatban közelebb a lehetséges folytatásra adott válaszhoz az első hónapokban, hanem majd csak nyáron.
Mindenesetre az EKB azt mondja mindig éppen ezért, hogy a QE paraméterei szükség esetén módosíthatóak, magyarul tovább is folytatódhatnak a vásárlások, nagyobb mennyiségben, vagy akár más instrumentumokat más allokációs kulcsokat érintve és felhasználva.
Nem sikerült fenntartani az újabb lendületet
Az állampapírhozamok a centrum és a periféria piacain is emelkedtek annak ellenére, hogy a sajtótájékoztatón semmi új nem hangzott el. A 10 éves német hozam 0,57-ről 0,64 százalékra, az olasz 1,87-ről 2 százalékra. A centrum- periféria szpredek tágultak. A CDS-ek a vállalati kötvénypiacon csökkentek – legtöbbet a nagybanki papírok esetében.
Utóbbi az idei trend folytatása, ami a részvénypiaci szektorok között felülteljesítő pénzügyi szektor menetelésében is átjön. Az MSCI Europe pénzügyi szektor indexe az idei abszolút felülteljesítő bő 6 százalékos erősödésével. Ami az indexeket illeti, a hét egészében vegyes volt a kép. A periféria felülteljesített, míg a centrum gyengébben szerepelt. A DAX index kedden új csúcsra ment, majd vissza is jött onnan gyorsan az 50nmá közelébe. Egyelőre tehát nem sikerült fenntartani az újabb lendületet, pedig a forgalom is erősebb volt a szokásosnál.
Merre tart az euró-dollár árfolyam?
Az euró a középmezőnyben tovább erősödött a többi naggyal, míg a dollár sereghajtóként zuhant, elsősorban az amerikai pénzügyminiszter véleménye miatt, ami nyíltan gyengébb dollárt preferálna az Egyesült Államok gazdasága számára. Ez a kijelentés nem meglepő persze, csak nem mindegy, hogy ki mondja. Minden országnak jobb a gyengébb valuta, ha külkereskedelme nem kizárólag az importra támaszkodik, ám amennyiben ezt egy fontos politikai, vagy jegybanki döntéshozó szájából hallja a piac, akkor azonnal további lépéseket kapcsol hozzá és azokat be is árazza.
Ez történt a dollárral is, amely miatt az EUR/USD árfolyama egy technikailag és lélektanilag is fontos szintet lépett át, igaz egyelőre csak átmenetileg. Ez az 1,25-ös szint egy fontos megálló lehet a további emelkedés előtt, amennyiben még lesz, hiszen e felett 1,30-ig még talán egy-két gyengébb ellenállás van, aztán semmi. A Raiffeisennél azzal számolnak, hogy az árfolyam év végén is valahol ezen a szinten lehet majd, azzal azonban egyelőre nem számol, hogy ezt jelentősen meg is haladja, akár addig is.
Márpedig a pozicionáltság továbbra is ezt támogatja, és amennyiben az EKB sem küld olyan jeleket, amely az euróerősödés miatti külső versenyképességi romlásra hívná fel a figyelmet a mostaninál sokkal erőteljesebben, addig ez az éppen beárazódó kereskedelmi háború eléggé egyoldalú és kiegyenlítetlen, ami nem fékezi, csak támogatja a további emelkedést.
Jövő héten Q4-es GDP-ről és januári inflációról kapunk képet. Előzetes adatok lesznek, a fontosabb pedig az infláció lesz.
