Nincs kivétel
Pénzkövetelések valamennyi iparágban és szolgáltatói szektorban keletkezhetnek: megjelennek a kereskedelmi ügyletekben, egyéb szerződéses kapcsolatokban, a kikötött fizetési biztosítékok érvényesítése során, de ide sorolhatók a szerződésszegésből és károkozásból fakadó követelések is.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”110″]
A pénzkövetelések érvényesítésére nem lehet elég korán felkészülni. A legismertebb és leginkább alkalmazott eszköz a peres eljárás, de a jogviták állami vagy választottbíróság előtti rendezése mellett egyre nagyobb szerepet kell kapnia a szerződések előrelátó szövegezésének, a megfelelő jogvita-rendezési fórum kikötésének, a vállalatok mindennapi gyakorlatában a jól dokumentált és a későbbi perbeli bizonyítás céljait megfelelően szolgáló ügymenet kialakításának, a pereket megelőző hatékony bizonyítási módok tudatos és időben történő alkalmazásának, a már megindult perekben a követelés ténybeli és jogi körülményeinek sikeres bizonyításának, valamint a követelés fedezetének időben történő biztosításának.
Íme a nyolc jogi megoldás, ha nem fizet, vagy csődöt jelent ügyfelünk.
1. A pert megelőző bizonyítás
Egy olyan eszköz még a perindítás előtt, amelyet a bíróság és a közjegyző előtt vehetünk igénybe bizonyos feltételekkel akkor, ha a bizonyítás felvételével valamilyen okból nem lehet várakozni, mert ezzel a bizonyítás sikeressége kerülne veszélybe vagy válna lehetetlenné a későbbi perben.
2. A per előtti kötelező egyeztetés
A legtöbb esetben mindez a pozíciók tisztázására szolgálhat, illetve ritkább esetekben alkalmat teremthet a vitás ügy peren kívül, egyezség formájában történő lezárására. Összességében az egyeztetés lényege, hogy a bíróság előtt bizonyítsuk, mi kísérletet tettünk arra, hogy peren kívül rendezzük az ügyünket.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
3. A fizetési meghagyásos eljárás
Közjegyző segítségével tudjuk ezt az eljárási formát igénybe venni, mely perkímélő hatással lehet. Ehhez nincs szükségünk bizonyítási eljárásra vagy komplex jogi érvekre – lényegében az idő- és költség-igényes pert lehet így elkerülni. Az eredménye jogerős, végrehajtható határozat lehet, ha pedig a nem fizető partner ellentmond, a vita perré alakul.
4. A polgári peres eljárás
Avitás ügyek rendezésének legismertebb és leggyakrabban igénybe vett útja, amikor a jogvitát a bíróság ítélete dönti el. Ez esetben kiemelten fontos, hogy a követelésünk szempontjából perdöntő tényeket megfelelő bizonyítékokkal támasszuk alá.
A bizonyítékok megfelelő időben és megfelelő minőségben történő bemutatása elengedhetetlenné teszi azt, hogy a vállalatok a mindennapi üzleti-ügyviteli gyakorlatukban meghonosítsák azokat az eljárásokat, amelyekkel az adott pillanatban bekövetkező eseményeket vagy fennálló, de múlandó állapotot rögzíthetik és egy későbbi esetleges per céljaira rekonstruálhatóvá teszik.
Adott esetben késő lehet a bizonyítékok felkutatását a perre való felkészülés során kezdeni, mert bizonyos múltbéli események, a múltban fennállott állapotok többé nem bizonyíthatók. A kellő időben elvégzett bizonyítási cselekmények „napi rutinjának” kialakításához célszerű lehet jogi szakértők közreműködését kérni.
5. A végrehajtási eljárás
Jogerős bírósági ítéletben, illetve közjegyzői okiratban előírt kötelezettség kikényszerítésére szolgáló eljárás, amely bankszámlára, egyes vagyontárgyakra és ingatlanokra terjedhet ki. Lényegesen egyszerűbb a követelésünk érvényesítése egy közjegyzői okiratba foglalt szerződéses kötelezettség-vállalás esetén, amely esetben nem kell végig járni a peres bizonyítás hosszadalmas útját, mert a közjegyző azonnal végrehajtási záradékkal látja el az okiratot. Ezért a mindennapi gyakorlatban érdemes megfontolni a közokirati formában történő szerződéskötést vagy egyes kulcsfontosságú kötelezettség-vállalások közjegyzői okiratba foglalását.
6. A csődeljárás
Kizárólag az adós által kezdeményezhető eljárás, melynek célja a reorganizáció és az adós részére ilyen célból a hitelezőkkel szemben biztosított átmeneti védelem. Lényege az adósnak engedélyezett fizetési haladék (moratórium), amely alatt fizetőképességet helyreállító programot kell alkotni. Ebben a hitelező tevékenyen közreműködik a minden fél számára kompromisszumos megoldást célzó csődegyezségi tárgyalásokon.
A csődeljárás célja az adós „megmentése”, üzletmenetének helyreállítása és a hitelezői követelések – teljes vagy részleges – kielégítése, amely az adós és a hitelezők közötti csődegyezséggel valósulhat meg. Ha nem jön létre a csődegyezség, akkor a sikertelen csődeljárás átfordul felszámolási eljárásba.
7. A felszámolási eljárás
Célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélkül megszüntetésre, vagyona pedig az arra jogosult hitelezők között meghatározott sorrendben felosztásra kerüljön. A felszámolási eljárást tipikusan hitelezők kezdeményezik többek között azért, mert a felszámolás hatékony nyomásgyakorlási eszköz lehet a fizetési hajlandóság serkentésére: az adós dönthet úgy is, hogy tartozását rendezi vagy egyezséget köt a hitelezővel és ezzel megmenti vállalkozását.
A felszámolás intézménye szigorú eljárásrendre épül, amelyhez létfontosságú a precíz dokumentáció: hitelezői oldalon már az eljárás megindítása előtt a számla és a fizetési felszólítás, az adósi oldalon pedig a követelés vitatásának szövegezése és kellő időben történő elküldése szempontjából. A hitelező a kifogás eszközének körültekintő alkalmazásával hatékony ellenőrzést gyakorolhat a folyamat felett, amely végső soron követelése magasabb arányú megtérülését eredményezheti.
8. A választottbírósági eljárás
Az állami bíróság helyett igénybe vehető vitarendezési eljárás, amennyiben a felek szerződésükben körültekintően megfogalmazott választottbírósági kikötést alkalmaznak. A jogvita így akár hazai, akár nemzetközi választottbírósági fórum elé is kerülhet. Az intézmény számos előnye között említendő a felek nagyfokú rendelkezési joga az eljárás menetének meghatározásában, a megfelelő iparági tapasztalattal rendelkező választottbírók kiválasztásában, illetve az időhatékonyság és az állami bíróság ítéletével egyenértékű végrehajthatóság.
