Járműgyártás nélkül nincs magyar ipar
Magyar Levente kiemelte, hogy a kormányzat 70 stratégiai partnere közül 22 az autóiparban tevékenykedik, az ágazati export megközelítette a 20 milliárd eurót tavaly. A Magyarországon 2015-ben előállított több mint félmillió járműipari termék 93 százaléka exportra került. Az ipari termelés 2010 januárja óta közel harmadával nőtt, ami régió országai között a legnagyobb fejlődés, az ipar egyharmadát a járműgyártás teszi ki – ismertette.
Elmondta, az autózás hőskorát követően a járműipar ismét alapvető változáson megy keresztül, ezért a kormány kiemelt hangsúlyt fektet az innovációra, a kutatás-fejlesztésre, a felsőoktatásra és a szakoktatásra. További két fontos témának nevezte az elektromobilitás támogatását és az önvezető autók fejlesztésére vonatkozó intézkedéseket.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”100″]
Jelezte, hogy a kormány a versenyképesség növelése érdekében célzott támogatást nyújt a vállalatoknak egyebek mellett a munkaerőhiány pótlására, mivel a munkaerőhiány sok esetben gátolja a tervek megvalósítását és a napi kapacitás fenntartását az iparágban.
A legjelentősebb fórum a régióban
Ganczer Gábor, a Hungexpo Zrt. vezérigazgatója megnyitójában azt emelte ki, hogy az idén negyedik alkalommal megrendezett szakkiállításon 10 ország több mint 250 kiállító van jelen, a látogatók száma pedig meghaladhatja a tízezret, a rendezvény a régió legjelentősebb autóipari fóruma.
Rámutatott, hogy az iparág technológia-váltás előtt áll, átalakulóban van a gyártás, az üzemanyag felhasználás, az autóhasználat is, ebben kiemelve az önvezető járműveket. Magyarország része ennek az átalakulásnak, a kormány támogatja a Zalaegerszeg közelében megépülő, a régióban első intelligens tesztpálya megépítését – mondta.
Mit gondolnak a befektetők?
Az Automotive Hungary szakkiállítás szerdai kerekasztal beszélgetésén a cégek egyetértettek abban, hogy a járműiparban a legnagyobb kihívást a munkaerőhiány jelenti, ami regionális probléma, de járulékcsökkentéssel lehetne segíteni a helyzeten, ahogy az oktatásra-képzésre is nagy hangsúlyt kell fektetni.
Peter Kössler, az Audi Hungária Motor Kft. ügyvezető igazgatója arról beszélt, aggodalomra ad okot a humántőke helyzete az országban, a kellő mennyiségű és kellő szakképzettségű munkatárs megtalálásában lát problémákat, amelyeket kezelni kell. Emellett az infrastruktúra fejlesztése az egész régióban kihívást jelent.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Christian Wolff, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. vezérigazgatója a munkaerőhiányt szintén problémának nevezte, szerinte erre a kormányzattal közösen kell megoldást találni, egy komplex csomagot kell kidolgozni a munkavállalóknak, bérjárulékok csökkentésével, ingázás támogatásával, vagy lakhatási támogatással.
Opel és Suzuki
Mesics Olívia, az Opel Szentgotthárd Kft. vezérigazgató-helyettese a Brexitről szólva azt mondta, hogy az Opelnak két gyára is működik az Egyesült Királyságban. Hozzátette, hogy a vásárlói szokások alakulásának a hatását sem látják még, reményeik szerint azonban nem fogja érinteni a kelet-európai gyártókapacitásokat a Brexit, vagy még profitálhatnak is abból. Az észak-amerikai, vagy ázsiai eladások viszont jelentősen érintik a gyárat.
Kitért arra, hogy a munkaerő nehézségeken közös erővel lehet átlépni, képzési programokhoz a vállalatoknak hozzá kell járulni, a kormányzatnak pedig a járulékcsökkentésekkel és az energiaárak mérséklésében kell lépnie.
Urbán László, a Magyar Suzuki Zrt. vezérigazgató-helyettese arról beszélt, a negyed évszázada Magyarországon lévő Suzuki befektetési stratégiájának fontos eleme volt a magyar beszállítói bázis, amit tudatosan fejlesztenek. Az innováció terén számos teendő van, kevés a fejlesztőmérnök, most négyéves projektet indítanak az új modell közös innovációjához – mondta
Megjegyezte, hogy a jövedelmek adó- és járulékterhelése sokkal nagyobb Magyarországon mint a környező országokban, ami a nettó jövedelmekben akár 20 százalékos különbséget eredményezhet.
Ideális hely lennénk az autóiparnak?
Kis Tünde, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) főosztályvezetője elmondta, hogy 40 járműipari projekt van folyamatban Magyarországon, 13 ezer új munkahelyet teremtve. A befektetők a gazdasági-politikai stabilitást veszik figyelembe az infrastruktúrával együtt, Magyarország jó alternatívát nyújt a befektetőknek.
Nagy hangsúlyt fektetnek a megfelelő támogatási konstrukció kidolgozására, a kutatás-fejlesztés erősítésére, a képzési támogatásokra, és a munkaerő mobilitásának ösztönzéséhez kidolgozott eszközökre – sorolta.
Kilián Csaba, a Magyar Gépjárműipari Szövetség (MAGE) főtitkára kiemelte, hogy minden eddiginél jobban teljesített az autóipar Magyarországon, az Audi 2 millió motort, az Opel több mint 600 ezret gyártott az országban.
Kifejtette, hogy óriási fejlődésen ment át a magyar autóipar, aminek a Mercedes több mint egymilliárdos beruházása újabb lökést adhat. A munkaerő probléma azonban nem magyarországi, hanem az egész régiót érinti. Hozzátette: a tagvállalataiknál 15-25 százalékos bérnövekedést hajtottak végre az elmúlt években a munkaerő megtartása érdekében.
