Jön a fővadászi rendszer
Fazekas Sándor az Országos Magyar Vadászkamara és a Kaszó Zrt. által szervezett Országos Vadásznap megnyitóján elmondta, hogy a korszerű, ugyanakkor a jól működő régi gyakorlatokat megőrző vadgazdálkodási törvényben kidolgozták a tájegységi rendszert, az 52 tájegységet alapul véve kijelölték a vadászterületek határait. A határokat kijelölő hatósági határozatok jogerőre emelkedése folyamatos, ezek után összehívhatóak a tulajdonosi gyűlések – tette hozzá.
A miniszter szavai szerint a vadásztársadalmat jelenleg ez a téma foglalkoztatja leginkább, mert „felelős döntésnek kell születnie a vadászati jog hasznosítását, a jogosultak személyét illetően”, akik 20 éven keresztül gondos gazda módjára kötelesek majd gazdálkodni a területeken, s élni annak lehetőségeivel.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”96″]
A vadászati jog a földtulajdon elválaszthatatlan része marad, a jogszabály a földtulajdonosok kezében hagyja a döntést, kik azok a vadászatra jogosultak, akikkel szeretnének együttműködni a jövőben – jegyezte meg Fazekas Sándor.
A tárcavezető szólt arról is, hogy a jogszabályalkotás még nem zárult le, „számos részlet kidolgozásra vár”. Ezek között említette a tájegységi fővadász rendszert, a hivatásos vadászok alkalmazási feltételeinek meghatározását, a hagyományos vadászati módokkal, tiltott vadászati eszközökkel kapcsolatos szabályozást és a vadkárrendezést is.
Hozzáfűzte, hogy bízik abban, hogy 2017 első negyedévétől kezdődően felállhat a nagy érdeklődéssel várt fővadászi rendszer.
Semjén szerint jól csinálták
Az esemény résztvevőit levélben köszöntötte Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke azt írta, jelentős lépések történetek a törvényalkotásban, szakmai alapra helyezték és egyszerűsítették a jogszabályokat, hatósági eljárásokat, levéve a vadászokról a felesleges adminisztráció terheit.
„Közös munkával több évtizedes akadályokat számoltunk fel, visszaadtuk a vadászat méltóságát” – hangsúlyozta. A politikus jelezte, megkezdődött a 2021-re tervezett vadászati világkiállítás előkészítése, ahol szeretnék „letenni az Magyarország névjegyét a világ vadászai elé”.
Vannak még fontos kérdések
Jámbor László, az Országos Magyar Vadászkamara elnöke arra emlékeztetett: a közelmúlt jogszabályi változásai eredményeképpen racionalizálták a fegyvertartást, a vadhúskezelést és -forgalmazást, valamint a vadászvizsga megszerzésének szigorítását, beemelték a Btk-ba az orvvadászat tényállását, s ezzel párhuzamosan megújult az országos vadászkamara.
Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a jövőben számos megoldatlan fontos szakmai kérdésre kell választ találni. Ezek közé sorolta az apróvad-gazdálkodás problémáit, a nagyvad-létszám exponenciális növekedését, a vaddisznók, aránysakálok terjedését, a vadvédelmi kerítések özönét.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A hivatásos vadászok státuszának jogszabályban való megerősítése, a vadgazdálkodás rendszerének bevezetése, a vadászatra jogosultakon belül a szakmai irányítókkal szembeni követelmények egyértelmű megfogalmazása nagyban segíti a munkát – mondta a kamarai elnök.
Galamb Gábor, a házigazda Kaszó Zrt. vezérigazgatója azt mondta, a két évtizede nagy érdeklődéssel kísért Országos Vadásznapok lehetőséget nyújtanak arra, hogy idegeneket is közelebb hozzanak a vadászathoz, „betekintést engedve annak csodálatos világába”. Ezek a rendezvények szükségesek is, mert korábban elég nagy volt az ellenszél a vadászattal szemben Magyarországon – tette hozzá a cégvezető.
A szombati vadásznap keretében a több száz érdeklődőt ifjú vadászok fogadalomtételére, szarvasbőgés, vadászkutya, solymászbemutatóra, világrekord trófeák bemutatójára, vadászművészek kiállítására, főzőversenyre és koronglövészetre is várták.
