Az inflációs folyamatok alapján nem várnak monetáris politikai reakciót, az alapkamat további csökkentését. Januárban a fogyasztói árak átlagosan 0,9 százalékkal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban, decemberhez képest 0,1 százalékkal mérséklődtek – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Nem lép majd a jegybank
A CIB Bank elemzői kiemelték, hogy a piacon 1,1-1,2 százalékos 12 hónapra visszatekintő inflációt vártak, ugyanakkor megjegyezték: az alapfolyamatokat jobban mutató maginfláció kissé tovább emelkedett, januárban elérve az 1,5 százalékot, a decemberi 1,4, illetve a 2015-ös átlagos 1,2 százalék után. A monetáris politika szempontjából jelentősebb tételek – szolgáltatások, tartós fogyasztási cikkek – árszintje enyhén emelkedett – ismertették. A CIB elemzői úgy látják, hogy monetáris politikai reakció egyelőre nem valószínű.
Lejjebb is mehet még
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kifejtette, amennyiben az olajárak tovább csökkennek, vagy tartósan a jelenlegi szinten maradnak, az idei infláció 0,4 százalékponttal lehet alacsonyabb az általuk várt évi átlagos 1,4 százaléknál, és további lefelé mutató kockázatot jelent a háztartási energiaárak esetleges további csökkentése is.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”81″]
Az elemző arra számít, hogy az infláció az év végére elérheti a 2,4 százalékot, de 2017 közepéig nem éri el a 3 százalékos jegybanki inflációs célt. Ez tartóssá teheti az alacsony kamatokat, valamint lehetővé tesz további nem-konvencionális monetáris politikai intézkedéseket – vélekedett. A Takarékbank elemzője szerint a meglepetést leginkább az élelmiszerárak és a szolgáltatások árainak vártnál enyhébb emelkedése okozta.
A következő hónapokban az üzemanyagárak további csökkenése, valamint bázishatások miatt az infláció újra mérséklődhet, az év közepéig várhatóan nem éri el az 1 százalékot.
Újraszámolták az adatot
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője is azt emelte ki, hogy az éves inflációs ráta alulmúlta a várakozást, a szakértő nem számított a fogyasztói üzemanyagárak ilyen mértékű – 5,4 százalékos – csökkenésére. Úgy véli, hogy a márciusi kamatdöntő ülés alkalmával várhatóan lefelé fogja módosítani a – decemberi inflációs jelentésben szereplő 1,7 százalékos – éves inflációs várakozását a jegybank és újabb lépéseket tehet a pénzügyi kondíciók lazítására, elsősorban nem-konvencionális eszközökkel.
A januári adat fényében az Erste Bank felülvizsgálta az idei inflációs előrejelzését, és a korábban vártnál alacsonyabb, átlagosan 0,7 százalékos inflációt prognosztizál 2016-ra.
Élénkülő fogyasztás
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője kommentárjában kifejtette, hogy a januári adat kissé elmaradt a bank által várt 1 százalék feletti értéknél. Az adatok alapján a K&H elemzője szerint látszik, hogy a sertéshús áfájának csökkentése átment az árakba. Az élelmiszereknél 0,4 százalékos növekedést mért a KSH, ami elsősorban a szezonális élelmiszereknek köszönhető, a termékcsoportban visszafogta az áremelkedés ütemét a sertéshúsok áfájának 5 százalékra történő mérséklése – fejtette ki.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Ha következő hónapokban nem lesz komolyabb üzemanyagár-emelkedés, akkor az év közepén 0 százalék alá is „benézhet” az infláció, az év egészében pedig 1 százalék alatt maradhat – vélekedett. Decemberre azonban 2 százalék körüli értékre gyorsulhat az árindex – tette hozzá.
Németh Dávid szerint meglepő, hogy miközben a belső kereslet és fogyasztás élénkülőben van, a piaci szolgáltatások – például a belföldi üdülés, a garázsbérlet, teherszállítás – ára a tavaly januárinál lassabb ütemben nőtt. Az is látszik a friss adatokból, hogy a belső fogyasztás élénkülése elsősorban a fogyasztási cikkek árában csapódott le – jegyezte meg.
Az üzemanyagár lesz fontos
Balatoni András, az ING vezető elemzője kommentárjában kiemelte: a maginfláció alig változott, mivel a tartós fogyasztási cikkek árának emelkedését ellensúlyozta a szolgáltatások árának további mérséklődése. Az elemző várakozása szerint az év közepére 0 százalékra csökken az infláció.
Kifejtette: a sertéshús áfájának 5 százalékra csökkentése magas arányban, csaknem 88 százalékban „átment” az árakba, éves szinten 17,3, havi alapon 15,3 százalékkal kellett kevesebbet fizetni a sertéshúsért januárban. Mivel a fogyasztói kosárban a sertéshús súlya 1,3 százalék az összes cikkek között, az árcsökkenés 0,2 százalékponttal mérsékelte a fő inflációs mutatót – ismertette. Az üzemanyagárak januári, havi alapú 4,2 százalékos csökkenése elmarad az egy évvel korábbitól, amikor 7,7 százalékkal mérséklődtek az árak – ismertette az ING vezető elemzője.
Azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy az év során várhatóan gyorsul az üzemanyagárak csökkenésének üteme, a tavalyi árak bázishatása miatt, ami tovább csökkenti az inflációt.
Ismételt az MNB
A jegybank másodszor alkalmazta az inflációs kilátások leírására a „visszafogott inflációs környezet” fordulatot, míg a tavalyi év végéig hosszú időn át „változatlanul mérsékelt inflációs környezetet” említett. Az októberi 0,1 és a novemberi 0,5 százalék után decemberben ugrott 0,9 százalékra a fogyasztói árindex.
A decemberi 0,9 százalékossal megegyező januári inflációs adatot az MNB azzal magyarázta, hogy a sertéshús áfájának csökkentése ellensúlyozta azt, hogy az üzemanyagok ára bázishatások miatt kevésbé mérséklődött, mint az előző hónapban. (Éves összevetésben az üzemanyagok ára januárban 5,4 százalékkal csökkent a decemberi 8,9 százalék után.)
A maginfláció mutatójának 0,1 százalékpontos emelkedése mellett az indirekt adóktól megszűrt maginfláció 0,2 százalékponttal 1,3 százalékra nőtt. A keresletérzékeny termékek inflációja 0,4 százalékponttal 1,9 százalékra, a ritkán változó árú termékek inflációja 0,3 százalékponttal 2,0 százalékra emelkedett.
Mérsékelt marad az ütem
Az MNB szerint az iparcikkek éves inflációs rátája decemberhez képest enyhén, de az elmúlt másfél év átlagánál magasabb szintre emelkedett. Mint az elemzés hozzáfűzte, az iparcikkek árazását az importárak árleszorító hatása, illetve a folyamatosan élénkülő belföldi kereslet együttes hatása alakítja.
Az átárazások szempontjából meghatározó január hónapban a piaci szolgáltatások árai havi összevetésben mérsékelten emelkedtek, jelentősebb áremelkedés csak a biztosításoknál történt, míg az egyéb szolgáltatásoknál visszafogott volt az árdinamika. Az elemzés leszögezte: a lakosság inflációs várakozásai az alacsony inflációs folyamatoknak megfelelően mérsékeltek és a múlt év eleje óta érdemben nem változtak.
