Miből nőtte ki magát?
Varga Mihály a Nemzetgazdasági Minisztérium által rendezett nemzetközi konferencián hozzátette, az unió alapvetően egy gazdasági együttműködésből nőtte ki magát, ma ennek a megerősítése a fő feladat.
A miniszter beszélt arról is, hogy át kell gondolni az unión belüli partneri együttműködéseket, mert a kilépés mellett szavazó Nagy-Britannia példája azt mutatja, ha egy országot akarata ellenére kényszerítenek bele egy együttműködésbe, aminek nem minden feltételét tudja vállalni, olyan belső feszültség jön létre, amely akár a kiválást is reális alternatívává tudja tenni.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
Nem mindegy, milyenek az alapok
Hangsúlyozta, Magyarország számára az Európai Unió fontos érték, tagsága egy pillanatig nem kérdőjeleződik meg, de nem mindegy, milyen gazdasági és politikai alapon zajlik az együttműködés. A miniszter szerint stabilak a magyar gazdaság fundamentumai, már nem az államadósság vagy a deficit mértéke a kérdés, hanem az, hogyan lehet egy magasabb növekedési szakaszra átállni. Varga Mihály szerint át kell értékelni a foglalkoztatás helyzetét és ehhez igazítani a gazdaságpolitikai döntéseket, miközben továbbra sem szabad engedni a fiskális fegyelemből, az államadósság csökkenéséből, amelyet az Alkotmány is rögzít.
Felidézte, hogy 2010 után sokak szemében talán ellentmondásosnak tűnő, a klasszikus neoliberális gazdaságpolitikától különböző, unortodox válságkezelési módszereket alkalmazott a magyar kormány, amelyekre az OECD szakemberei nyitottak voltak. Ennek a gazdaságpolitikai mixnek köszönhetően 2014-ben már Magyarországon volt a harmadik legmagasabb gazdasági növekedés az unióban, a foglalkoztatottak száma pedig a második legnagyobb ütemben nőtt az elmúlt években és elérte a 64 százalékot, míg az államháztartási hiány 2 százalék alá várható az idén – ismertette a miniszter.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Egyre csak nőnek az egyenlőtlenségek
A konferencia másik előadója, Catherine L. Mann, az OECD vezető közgazdásza a globális kereskedelem és így a gazdaság lassulásának hátterét próbálta feltárni, amit elsősorban Kína változóban lévő „üzleti modelljében” vélt megtalálni. Míg korábban a technológiai transzfer, gyártás és a méretgazdaságosság volt az előtérben, a válság után a belső fogyasztás növelése és a szolgáltatások kerültek fókuszba. Kína egyre inkább maga állítja elő a korábban a globális értékláncból beszerzett termékeket, szolgáltatásokat – mondta.
Még nem tudni, hogy Kína olyan lesz-e, mint az Egyesült Államok, amely nagy fogyasztóként külkereskedelmi hiányt termel, és ezzel hozzájárul a globális gazdasági növekedéshez, vagy olyan, mint Németország, ahol a külkereskedelmi többlet kivonja a keresletet a globális gazdaságból – mutatott rá.
A hosszú távú problémák között említette, hogy lassul a termelékenység növekedése, amelynek egyik oka, hogy az innováció nem terjed el a gazdaságban, csak a vállalatok mintegy 5 százaléka használja ki annak előnyeit. További probléma az OECD vezető közgazdásza szerint, hogy lassan növekednek a bérek, még kevésbé, mint a termelékenység, így nőnek az egyenlőtlenségek az OECD országokon belül is.
