Egyre többet költünk a neten

Nagy-Rothengass Márta kifejtette, hogy a tagországokkal folytatott konzultáció eredményeként az Európai Bizottság többek között az e-kereskedelemre vonatkozó szabályok harmonizálásáról nyújtott be javaslatot és a csomagküldő szolgálatok árainak átláthatóságáért, valamint az indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozás leépítéséért tett lépéseket. A fogyasztói bizalom erősítése érdekében felülvizsgálják a fogyasztói együttműködésről szóló rendeletet, nyitott panasz-továbbadási és válaszlehetőséget biztosítanak, így akár egy Svédországból rendelt csomag esetén is könnyebben megoldható a panaszkezelés – tette hozzá az osztályvezető.

Mint mondta, az online magyar lakosság 40 százaléka vásárló, a fogyasztóknak azonban csupán 12 százaléka vásárol idegen nyelvű websopban, és az online boltoknak is csak mindössze 15 százaléka többnyelvű, ami megnehezíti az e-kereskedelem nemzetközi terjedését.

Nagy-Rothengass Márta beszámolt arról is, hogy statisztikák szerint a magyar kis- és középvállalkozások forgalmának 6,6 százaléka származik online kereskedésből, ami 2 százalékponttal marad el az EU-átlagtól. A nagyvállalatoknál ez az arány ugyanakkor 32 százalék, több mint 10 százalékponttal meghaladja az uniós átlagot.

Pénz kell a hálózatfejlesztésre

Solymár Károly Balázs, az NFM államtitkára szerint 883 ezer magyarországi háztartásban nem érhető el a legalább 30 megabites szolgáltatás, de ezek közül mintegy félmillió hozzáférését önkéntes vállalásként biztosítják a szolgáltatók. A fejlesztésre 68 milliárd forintnyi vissza nem térítendő és 10 milliárdos visszatérítendő forrás áll rendelkezésre, és van olyan térség, ahol a költségek 90 százalékát pályázati forrásból fedezhetik – jegyezte meg.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

A hazai hálózatról azt mondta, főleg az ország délnyugati részén kedvezőtlen jelenleg a helyzet, de Budapest egyes kerületeiben is vannak komoly problémák.

Kell a visszacsatolás

A kormányzat a digitális ökoszisztéma valamennyi területére koncentrál, de a legnagyobb előrelépés az infrastruktúra-fejlesztés területén történt, és itt várató a legkomolyabb eredmény. Megemlítette azt is, hogy az utóbbi tíz év legnagyobb hálózatfejlesztési projektje során a tervezéstől a kivitelezésig együttműködik a kormányzat a piaci szereplőkkel.

A legfontosabb tapasztalat az volt, hogy nem pénzt kell osztani és elengedni a projektet, hanem végig nyomon kell követni, hogy a közpénz hasznosul-e – jegyezte meg hozzátéve, hogy az együttműködéshez folyamatos kontroll is társul. A hálózatfejlesztés mellett arra is szükség van szavai szerint, hogy a tartalom odaérjen az új felhasználókhoz, akiknek pedig meg kell tanítani az eszközök használatát, különben kevesen fizetnek elő az internetre. Solymár Károly Balázs felidézte, hogy a fejlesztést az ügyintézés egyszerűsítésével és közműadó-kedvezménnyel is támogatják.