Cél: a foglalkoztatás bővülése
A helyettes államtitkár elmondta: a kormány számára továbbra is prioritás a munkahelyek megvédése és a foglalkoztatási költségek csökkentése, ezért ha a gazdasági növekedés és a költségvetési lehetőségek megengedik, szükség esetén újabb lépésekre is kész a kabinet annak érdekében, hogy az adópolitikán keresztül is elősegítse a foglalkoztatás bővítését.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke is rendkívül sikeresnek nevezte a munkahelyvédelmi akciót, kiemelve, hogy az érintett 750 ezer munkavállaló az összes magyar foglalkoztatott csaknem 20 százaléka, s az utánuk igénybe vett, több mint 100 milliárd forint kedvezmény, a munkáltatóknál maradva, segítette a gazdaság erősödését és a munkahelyek megőrzését.
Három csoportra fókuszálnak
Pankucsi Zoltán elmondta, hogy az akcióval azokat a munkáltatókat célozták meg, amelyek a legnehezebb helyzetben lévő munkavállalói csoportokat foglalkoztatják. Hozzátette, hogy ezen csoportok – 15-24 évesek, 55 év felettiek, valamint a 25-34 év közötti, gyermekvállalás után a munkába visszatérő nők – foglalkoztatási rátája jelentősen elmaradt az európai uniós átlagtól. Emiatt a munkahelyvédelmi akció is e három csoportot célozta leginkább, és az elért sikert jól mutatja, hogy egy év alatt 3 százalékponttal tudták emelni a foglalkoztatottsági rátát ezekben a korcsoportokban.
Vannak más, munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű csoportok, például az alacsony képzettségűek, valamint a tartós munkanélküliek. Így rájuk is kiterjedt a munkahelyvédelmi akció, mert a foglalkoztatottságukat csak alacsonyabb adóterhek mellett lehet fenntartani.
Kéthavi bért spórolhat a munkáltató
Pankucsi Zoltán ismertette: a 25 év alattiak, 55 év felettiek, valamint a képzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak esetében 100 ezer forintos bruttó bérig van arra lehetőség, hogy a foglalkoztatás első két évében a 28,5 százalékos munkáltatói adóterheket a felére csökkentsék, aminek köszönhetően évente mintegy kéthavi bruttó bért, 174 ezer forintot tud megspórolni a munkaadó.
Ennél is nagyobb a munkáltatói adókedvezmény tartós álláskeresők, illetve 25 év alatti pályakezdők alkalmazásakor: két évig teljes adómentességet élvez a munkaadó, és a harmadik évben is csak 14 százaléknyi adót kell befizetni a munkavállalók bére után, így három év alatt 860 ezer forintot tud megtakarítani. A kismamáknál ugyanez a kedvezményrendszer volt érvényben 2013-ban, idéntől pedig egy plusz kedvezménnyel bővült ki. Három vagy több gyermekesek alkalmazása esetén a munkaadó az első három évben teljesen mentesül az adóterhek alól, majd további két évig csak a normál adóteher felét kell megfizetnie.
Pankucsi Zoltán elmondta: 2013 novemberéig 750 ezer munkavállaló után vették igénybe a munkahelyvédelmi akció nyújtotta kedvezményeket, leginkább 55 év felettiek (328 ezer embert érintően), valamint szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak után (több mint 230 ezer munkavállalót érintően).
Hatékonyabb így az adórendszer
Az adórendszerről szólva a helyettes államtitkár hangsúlyozta: a kormány által bevezetett egykulcsos személyi jövedelemadó-rendszer elősegítette az élőmunka túladóztatásának és a terhelés aránytalanságának megszüntetését. E változtatás a magyar adórendszer versenyképességének, működőképességének javítását eredményezheti – vélekedett Pankucsi Zoltán.
Hozzáfűzte: az adójóváírás kivezetésével a kormány egyértelművé tette, hogy az alacsony képzettségű munkavállalók elhelyezkedését szolgáló adókedvezményeket a korábbiaknál sokkal hatékonyabban, célzottan kívánja alkalmazni, mivel egy célzottságot nélkülöző rendszerben szinte elkerülhetetlen volt a visszaélések számának gyarapodása. Az adójóváírás emellett a legmagasabb jövedelmű társadalmi csoportokhoz jutott el, vagyis nem volt hatékony a támogatási rendszer – mondta.
Érdemes lehet a kisadóra váltani
A munkahelyvédelmi akció második részéről szólva Pankucsi Zoltán kiemelte, hogy a vállalkozások számára egyszerűbb, kedvezőbb adózási feltételeket dolgoztak ki: a kormány 2013. január 1-jével két új, szabadon választható adónemet is bevezetett. A kisadózó vállalkozások tételes adó (kata), és a kisvállalati adó (kiva) célja a kis- és közepes vállalkozások adózási feltételeinek javítása, a foglalkoztatás növelése és az adminisztrációs terhek csökkentése volt.
Felhívta a figyelmet egy idén január 1-jével hatályba lépő módosításra, amely főleg az idősebb, nyugdíjhoz közel álló, illetve a gyermekvállalást fontolgató kisvállalkozók számára jelenthet igazán kedvező változást. A kisadózó vállalkozók számára lehetővé tették, hogy magasabb tételes adó megfizetésével magasabb összegű táppénz- és nyugdíjalapot szerezhessenek. Pankucsi Zoltán elmondta: eddig több mit 80 ezren választották e két új adónemet, de várakozásuk szerint idén magasabb lehet ez a szám.
Parragh László a munkahelyvédelmi akcióról elmondta, hogy az arra jogosultak 59-61 százaléka vette igénybe a kedvezményeket; sok kisvállalkozás nem foglalkozott a váltás lehetőségével, pedig a kedvezményekhez nagyon gyorsan hozzá lehet jutni. Meggyőződése, hogy idén már az eddigieknél jóval több vállalkozás választja a katát és a kivát is.
