A helyzet persze nem magyar. Nálunk a bankszámlákat jó néhány esztendővel ezelőtt nevesíteni kellett. Európa másik fertályán, Svájcban azonban más a helyzet. Ott mind a mai napig meglepetést okozhatnak a bankszámlák. Előfordulhat, hogy egyszer csak csenget az ügyvéd az ajtón, s megjelenik egy műanyag dobozzal, amelyben méregdrága aranyérmék rejtőznek. Valaki, valamikor egy svájci bankban helyezte el a pénzt, azzal, hogy évtizedek múlva el kell azt juttatni a korábban kijelölt rokonnak, barátnak, vagy másnak. Az is megeshet, hogy a rokonnak tudomása sem volt örökségéről, s esetleg véletlen folytán sok évvel később kapja meg a jussát.
Meghalt, vagy fél a tulajdonos a leleplezéstől
Az alpesi ország bankjaiban mind a mai napig frankban számolva sok százmillió, ha nem sok milliárd fekszik olyan számlákon, amelyek tulajdonosa nem jelentkezik. Valójában gazdátlan számlákon, amelyeknek a tulajdonosa meghalt, vagy esetleg más okból nem jelentkezik a pénzéért.
Mik a leggyakoribb okok? Mindezt jól ismerik azok a személyiségek, akik a legkülönbözőbb megbízások alapján, ezeknek az elfeledett számláknak a felderítésére szakosodtak. Az egyik leggyakoribb helyzet az elmúlt századhoz köthető. A második világháború idején sokan helyezték el –a vagyon megmentése céljából – svájci számlákon a pénzüket. A háborúban azután meghaltak, a vagyon ott maradt a bankban, az utódoknak pedig esetleg fogalmuk sem volt róla. Ha egyáltalán maradtak leszármazottak.
Előfordul, hogy életét veszti az örökhagyó
Gyakran ragadtak a bankban örökség célját szolgáló összegek. Nem ritka a helyzet, az örökhagyó arra számít, hogy még sok évet megél. Azután jön a betegség, vagy egy baleset. S, ha nem adott megbízást a betét kezelésére, megint csak ott marad a számlán a pénz, mígnem ilyen vagy olyan véletlen folytán az örökös tudomására nem jut.
Hasonló a helyzet a fekete pénzekkel. Mind a mai napig lapulhatnak bűnözésből kábítószer kereskedelemből származó pénzek a bankszámlákon.
A helyzet azonban az idei esztendőtől alaposan megváltozik Svájcban. Az esztendő elején lépett ugyanis életbe a törvény, amely szerint nyilvánosságra kell hozni még az idén azoknak a számláknak az adatait, amelyek tulajdonosaival 1955-től, vagy az előtti időktől megszakadt a kapcsolat. Kivételt jelenthetnek prominens személyiségek és politikusok. A svájci bankszövetségnél úgy gondolják, hogy az év végéig néhány száz, esetleg egy-két ezer bankszámlát tesznek nyilvánossá. Egy esztendő áll majd a tulajdonosoknak, vagy a leszármazottaknak, az örökösöknek a rendelkezésére, hogy jelentkezzenek. Ha ezt elmulasztják, a pénz az államra száll.
Legalább hatszázmillióra számít a svájci állam
A svájci állam az elkövetkező tizenöt évben – információk szerint – mintegy hatszázmillió frank bevétellel számol ilyen forrásokból. Léteznek becslések, amelyek szerint csaknem négy és félmilliárd frank rejtőzik olyan tulajdonosok számláin, akik hosszú idő óta nem adtak életjelet magukról. Sőt, akadnak olyan vélekedések is, hogy a legkisebb svájci bankoknál is legalább hatszáz és ezer közé tehető az ilyen kontók száma. Ha ezt beszorozzuk az alpesi ország több mint háromszáz bankjával, akkor bizony nem akármilyen szám jön ki.
