A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2015-ös lakhatási felmérése szerint az átlag magyar 3,4 lakásban éli le az életét. Ez azt jelenti, hogy egy magyar állampolgár körülbelül 20 évente cserél ingatlant. Ugyanakkor a városi lakosok között ennél magasabb, a vidékieknél ennél alacsonyabb számmal kalkulálhatunk – hívta fel a figyelmet Balla Frigyes, a Balla Ingatlan IV. és XV. kerületi irodájának szakmai vezetője, aki úgy véli, hogy Budapest esetében 15 év lehet az átlagos idő. Ami persze csak egy átlag.
5 éves terv
Az ügyfelek jellemzően 5-10 évre terveznek egy-egy lakásvásárlásnál – mondta a szakértő. De Hart Erzsébet a Balla Ingatlan VIII. és IX. kerületi irodájának szakmai vezetője szerint is nagyon odafigyelnek az emberek arra, hogy lehetőleg 5 évnél hamarabb ne kelljen költözniük. Különösen igaz ez most, hogy az elmúlt években sokat emelkedtek az ingatlanárak, így a vételi és eladási árat tekintve jelentős lehet a különbség 5 éven belüli vásárlásnál és értékesítésnél, aminek már komolyabb adóvonzata is van.
5 éven belül tehát csak akkor adják el a lakásukat a tulajdonosok, ha valami nagyon komoly élethelyzet-változás ezt kikényszeríti – hangsúlyozta az ingatlanközvetítő.
De a magyarokra különben sem jellemző a nagy költözési kedv, inkább igyekeznek megoldani az adott lakásban az életüket. Az is igaz ugyanakkor, hogy míg a fiatalok könnyebben váltanak, addig a középkorúak már nagyon megfontoltan és óvatosan választanak maguknak ingatlant – tette hozzá.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Kétféle vevő
Sebestyén Tamás, a Balla Ingatlan XIV. és XVI. kerületi irodájának szakmai vezetőjének megfigyelései szerint a vevőknek két nagyobb csoportja létezik. Az egyikbe azok a tudatos vásárlók tartoznak, akik már az ingatlan kiválasztása során azt mérlegelik, hogy mikor és mennyire könnyen tudják majd értékesíteni. A másik csoportba tartozók viszont jellemzően “beleszeretnek” egy lakásba, és a részletekkel, a jövővel már kevésbé foglalkoznak.
Ugyanakkor kis számban, de vannak olyanok is, akik egyszerűen megunnak egy lakást, egy környéket, egy élethelyzetet, vagy nem tudnak az adottságokkal megbarátkozni. Ők a továbblépést azzal indokolják, hogy nem azt kapták, amire számítottak. Például sokan voltak így az agglomerációba kiköltözők – ami persze sokszor nem választás kérdése, hanem kényszer -, ezért pár év után költöznek is közelebb a központhoz, már ha megtehetik.
Hart Erzsébet szerint ilyen esetekben jó megoldás lehet – ő legalábbis találkozott ilyen vevővel a való életben -, ha először bérelt ingatlanban próbáljuk meg az adott környéken az életet, és ha nem okoz csalódást az új helyzet, akkor érdemes ingatlanvásárlással próbálkozni.
Az ok: a család vagy a munka
Általában az emberek számára az első lakás egy egyszobás, vagy ha megengedhetik maguknak, akkor egy 1,5 szobás ingatlan, melyet körülbelül 10 év után cserélnek le, hiszen vagy bővül a család vagy egy munkahelyváltás miatt időszerűvé válik a költözés – vázolta a folyamatot Sebestyén Tamás. A legtöbb esetben tehát a család növekedése az, ami miatt kénytelenek vagyunk nagyobb szobaszámú lakásba költözni.
De Hart Erzsébet szerint ez visszafelé is igaz, vagyis amikor “kirepülnek” a gyerekek, akkor újra egy kisebb, a központhoz, így bizonyos szolgáltatásokhoz közelebbi ingatlan lesz az ideális otthon, hiszen a nagyméretű lakást már nem tudják fenntartani, és nehézkesebbé válik a mozgás is. Akadnak, akik igyekeznek kihagyni ebből a folyamatból egy lépést, azaz nem garzonban kezdik az önálló életüket, hanem egy nagyobb, 1,5-2 szobás lakásban, majd ebben élnek, amíg lehet – tette hozzá az ingatlanközvetítő.
A családi változások mellett a másik leggyakoribb ok, ami elő szokott fordulni a költözés okaként, hogy valaki egy más városban talál magának jó állást. Ez most különösen jellemző azon vidéki vásárlókra, akik Budapesten kapnak munkát.
Az értékállóság lehet a szempont
Balla Frigyes szerint tehát figyelembe kell venni, hogy mindannyian ki vagyunk szolgáltatva bizonyos mértékben az „életnek”. Azaz bármikor, bárki életében előfordulhatnak váratlan események: egy családi vagy munkahelyi változás, gazdasági válság miatti pénzügyi nehézségek, egészségügyi problémák, balesetek, stb., melyekre nehéz előre felkészülni.
Mivel ilyen esetek bárkinek az életében bekövetkezhetnek, ezért a szakértő úgy véli, hogy a vásárlás során leginkább azt tudjuk szem előtt tartani, hogy ingatlanbefektetésünk értékálló legyen. Hart Erzsébet szerint is az a legfontosabb, hogy a megvásárolt ingatlant könnyen és jó áron el is tudjuk adni.
Arra is figyelni kell, hogy ha értékesítjük az ingatlanunkat, akkor az emelkedő lakásárak időszakában lehetőleg minél gyorsabban vegyük meg a következőt, mert minél tovább halogatjuk a vásárlást, annál nagyobbra nőhet a különbség a két ár között.
