Mire érdemes figyelni?
Ahhoz, hogy megérthessük, mi is folyik Kínában, érdemes mindenekelőtt ránézni az ország urbanizációs rátájára, mivel ez az egyik legfontosabb mutató az ingatlanpiac és az ingatlanráfordítások szempontjából. 2015-ben Kína népességének 56 százaléka lakott városi környezetben, szemben a 2005-ben mért 43 százalékos adattal.
Az USA urbanizációs rátája éppen annyi volt 1930-ban, mint Kínáé 2015-ben. Ha pedig Kína az USA történelmi példájához hasonló ívű növekedési és urbanizációs pályát jár be, akkor az elkövetkező 80 évben kiemelkedően magas növekedési mutatókkal és ingatlanépítési kiadásokkal számolhatunk.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Amikor az urbanizációs ráta 43 százalékról 56 százalékra növekszik, akkor joggal várhatjuk a gazdasági növekedés és az ingatlanépítési kiadások megugrását – ezt mind az USA-ban, mind pedig a többi fejlett országban tapasztalhattuk.
Bár nemzeti statisztikák nem készültek erről az időszakról, azért egyéb pénzügyi adatokból le lehet vezetni az 1920-as évek Amerikájának gazdasági és ingatlanépítési becsült adatait. A történelmi példa azt mutatja, hogy Kína jelenlegi gazdasági növekedése és az építő szektor bővülése egyáltalán nem tekinthető szokatlannak. A Kína által bejárt pálya kísértetiesen hasonlít az USA és Európa 1900 és 1930 között bejárt útjára.
Biztos lesznek nehézségek
Azért azt nem állítjuk, hogy a helyzet feltétlenül rózsás lenne, és Kína megtorpanás nélkül száguld majd előre a belső sávban. Az 1930-as évektől kezdve számos fejlett ország piaca esett át fájdalmas recessziókon és hitelválságokon, így joggal feltételezhetjük, hogy Kína is szembesül majd hasonló nehézségekkel – a gazdasági törvényszerűségek Kínára is vonatkoznak. Azt persze igen nehéz megbecsülni, hogy mikorra várhatóak ezek a problémák.
Jöhetnek a korrekciók
Egy dolog biztos: ha valaki folyamatosan negatív vélemények alapján épített volna ki pozíciókat a mai fejlett piacokon, az már réges-régen tönkrement volna, és az 1920 óta látott részvénypiaci összeomlások sem tudták volna megmenteni a short pozícióit. A folyamatos és hosszútávú negatív irányú pozicionálás gyakorlatilag értelmetlen. Az idő döntő hányadában a gazdaságok és a pénzpiacok stabil és normál üzemben működnek, és mennek előre – az S&P 500 1927 óta mért teljesítménye igen jól szemlélteti ezt.
Érdemes pozitívan tekinteni a jövőbe, ugyanakkor nem szabad azt sem elfelejteni, hogy bizonyos pontokon korrekciók is lesznek. Ezek idejét és intenzitását nehéz előre jelezni, a befektetések védelmére mindig fel kell készülni, és – a megfelelő befektetési technikákat alkalmazva – folyamatosan fenn kell tartani a gyors cselekvés képességét.
