Az internetadó elleni százezres tüntetés és a brüsszeli kritika után szinte szerény hírnek tűnik, hogy csütörtök délután a nemzetgazdasági miniszter benyújtja a házelnöknek a jövő évi költségvetés tervezetét. Bár eddig jobbára a bevételi oldalról kiszivárgott hírek kerültek a viták középpontjába, legalább ennyire érdekes a kiadási oldal alakulása. És fenntarthatósága. Különös tekintettel a választások előtt kissé túlhajtott rezsicsökkentés lehetséges következményeire.
Ismertek a sarokszámok
A költségvetés főbb számai már kiderültek. Ha máshonnan nem, a Költségvetési Tanács véleményezéséből tudhatjuk, hogy a költségvetési tervezet jövőre 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol, valamint azzal, hogy az államadósság-mutató 2015-ben 0,9 százalékkal csökken, a GDP 75,4 százalékára az idei – stabilitási törvény szerinti – 76,3 százalékról. Míg a 2015. évi – az európai uniós módszertan szerint számított – hiánycél 2,4 százalék a GDP arányában. Ami 0,6 százalékponttal alacsonyabb az államháztartási törvényben meghatározott 3 százaléknál.
Hol nyúlnak a kiadási szerkezethez?
A fő számokon, s az eddig már kiszivárgott adóváltozásokon túl, elsősorban arra vagyok kíváncsi, hogy milyen szerkezeti átalakításokra készül a kormány a költségvetés kiadási oldalán, s hogy ezek a változások mennyire lesznek fenntarthatóak – mondta Samu János, a Concorde vezető elemzője.
A hiánycél 2,4 százalékra csökkentését jó dolognak tartja, bár itt is fontos a fenntarthatóság. A döntés szerinte azzal magyarázható, hogy a kormány mindenképpen el akarja kerülni az uniós túlzottdeficit-eljárást.
Visszaüthet a rezsicsökkentés
Bár a rezsicsökkentés kissé túlhajtott, ám ez egyelőre nem okoz gondot Samu János (Concorde) szerint, mert éppen csökkennek az energiaárak. Akkor üthet vissza a rezsicsökkentés, ha újra emelkednek a világpiaci árak, mert ebben az esetben az MVM állami tulajdonrésze miatt a költségvetés is érintett lesz a szolgáltatói árkompenzációban.
Mégis az államadósság?
Izgalmasnak tűnik a 2,4 százalékos hiánycél, különösen, hogy ezt milyen módon tudja elérni a kormány – mondta Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője. Az is kérdéses továbbá, hogy az államháztartási reform milyen elemeket érint.
Véleménye szerint az államháztartási hiánycél csökkentését az államadósság tartósan ereszkedő pályára állításának terve indokolja.
