A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni elemzőinek helyzetértékelése szerint az MNB valószínűleg jóval toleránsabb a svájci frankkal – és bizonyos mértékig az euróval – szembeni forintgyengülés iránt, mint korábban, mivel a devizahitel-kitettség leépítését célzó programok nyomán meredeken csökkent a magyar gazdaság külső sebezhetősége.
Fél százalékpontos vágás jöhet az év első negyedében
Egyes szektorokból gyakorlatilag eltűntek a svájci frankban denominált devizaalapú kötelezettségek, a közfinanszírozási szféra frankban fennálló kitettsége pedig elhanyagolható – hangsúlyozzák a JP Morgan londoni elemzői.
MNB: nincs szükség kamatcsökkentésre
Magyarországon egyelőre nincs szükség kamatcsökkentésre, bár az idei inflációt lefelé nyomó hatások felerősödtek. A fogyasztói árak csökkenése nem épült be az inflációs várakozásokba, és nem változtak a 2016-ra szóló kilátások sem – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) írásban a Reuters hírügynökség megkeresésére.
Az MNB leszögezte, hogy célja az árstabilitás elérése középtávon, és úgy látja, továbbra is teljesülhet 2016 második felében a 3 százalékos inflációs célja. A KSH szerdán közölte, hogy decemberben az éves infláció mínusz 0,9 százalék volt.
Az MNB Monetáris Tanácsa hosszú kamatcsökkenési periódus után tavaly júliusban állt le a kamatcsökkentéssel. A kamatszint azóta változatlan, 2,1 százalék. A monetáris tanács legközelebb január 27-én dönt a kamatról.
Az MNB szerint „a lefelé irányuló inflációs kockázatok felerősödtek az utóbbi időszakban, de egyelőre nem mutatkoznak jelentősebb másodkörös inflációs hatások. Ez idáig a monetáris tanács nem látja szükségét az alapkamat csökkentésének”.
A bank azt közölte, hogy továbbra is elérhetőnek tartja a 3 százalékos inflációs célt 2016 második felében a jelenlegi laza monetáris feltételek mellett. „Az MNB célja biztosítani, hogy az infláció középtávon elérje a kitűzött 3 százalékot, és az elmúlt hónapokban beérkező adatok nem módosítottak érzékelhetően a helyzet megítélésén”.
Ennek alapján – valamint figyelembe véve a magyar gazdaság jelenlegi deflációs környezetét, és azt is, hogy a devizaárfolyam-hatások inflációs átszűrődési rátája jelentősen csökkent a 2008-as pénzügyi válság óta – a ház fenntartja azt az előrejelzését, hogy az MNB az idei első negyedévben 0,50 százalékpontos kamatcsökkentést hajt végre.
A JP Morgan londoni elemzői szerint az mindazonáltal lehetséges, hogy ennek az enyhítésnek egy része a mostani devizapiaci felfordulás miatt átcsúszik a második negyedévre.
Lesz monetáris enyhítés
Az MNB monetáris enyhítési ciklusának idei újrakezdését más nagy londoni házak is jósolják, bár ez az előrejelzés nem teljesen konszenzusos a Cityben.
A Goldman Sachs (GS) bankcsoport elemzői szintén azt valószínűsítették legutóbbi prognózisukban, hogy a jelenlegi inflációs kilátások, a magyar gazdaság növekedési lendületének lassulása, valamint a devizaalapú hitelek jelentette kötöttség enyhülése együtt további monetáris enyhítést eredményez 2015 első felében. A GS londoni elemzői is 0,50 százalékpontos MNB-kamatcsökkentéssel számolnak az idén.
A Goldman Sachs jelenlegi előrejelzése az, hogy a magyarországi infláció legkorábban 2016 negyedik negyedévében, vagy 2017 első negyedévében éri el a 3 százalékos jegybanki célt.
Nem jelent már kockázatot a devizahitelek átváltási programja
A Royal Bank of Scotland (RBS) londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó szakértői pénteki helyzetértékelésükben közölték: véleményük szerint a devizaalapú ingatlanhitelek átváltási programja után fennmaradó devizakitettség már nem jelent rendszerszintű kockázatot a magyar pénzügyi rendszer stabilitására a svájci frank robbanásszerű erősödése után sem.
Az RBS londoni elemzőinek becslése szerint a háztartási és a vállalati szektorban együtt hozzávetőleg 4,1 milliárd svájci franknak megfelelő, nem euróban fennálló devizaalapú hitelállomány maradhatott. A ház szakértői úgy számolnak, hogy a kamat- és tőketörlesztési költségek 20 százalékos, egész évre vetített emelkedését feltételezve ennek az adóssághányadnak a megemelkedő adósságszolgálati terhei 0,2 százalékponttal lassíthatják a magyar hazai össztermék (GDP) idei növekedési ütemét, tekintettel a fogyasztási és beruházási kiadásokra gyakorolt várható hatásra.
Devizakockázat enyhíti az MNB mozgásterét
Ez „nem masszív, de valószínűleg tartós” növekedési hatás lesz, mivel a tényleges és a potenciális gazdasági kibocsátásban egyaránt jelentkezik – jósolták az RBS elemzői.
A ház londoni közgazdászai ennek ellenére úgy vélekednek, hogy a svájci fejlemények miatt megnövekedett devizaárfolyam-kockázat szűkíti a magyar monetáris politika enyhítési mozgásterét, a cég szerint ezért úgy tűnik, hogy csökkent a további MNB-kamatcsökkentések valószínűsége.
