Angela Merkel kancellár kampányát egyetlen fontos üzenet köré építette fel: azzal érvel, hogy az elmúlt négy évben jó munkát végzett, Németországnak sikerült átvészelnie a gazdasági válság legnehezebb szakaszát, ezért arra kéri a szavazókat, hogy teljesítményéért jutalmazzák meg azzal, hogy még négy évig vezethesse az országot.
Négy jó éve volt a németeknek
Merkel a választás előtti napokban azt mondta, hogy 5 millióról 3 millióra csökkent az állástalanok száma a kormányzása alatt. A kancellár szerint négy jó éve volt a németeknek, és azt akarja, hogy még négy jó évük legyen. Kormányának gazdasági sikereire és az eurózónát sújtó válság sikeres átvészelésére is felhívta a választók figyelmét. „Megmutattuk, hogy meg tudjuk csinálni, ráadásul ezt egy nehéz időszakban tettük” – mondta a kancellár korábban a kampány egyetlen kormányfőjelölti vitájában.
Konszolidálni kell a költségvetéseket
A német ipari és kereskedelmi kamarák szövetségének (DIHK) korábbi számításai szerint tényleg nem kell szégyenkeznie a kancellárnak. Az adóbevételek minden korábbinál magasabbra emelkedtek, a központi költségvetés, a tartományok és az önkormányzatok az idén együtt várhatóan 615 milliárd euró adóbevételhez jutnak, 2017-ben pedig az összesített adóbevétel átlépi a 700 milliárd eurós határt.
A sikerek ellenére van még tennivaló. Merkel pártja, a konzervatív CDU/CSU szövetség és a velük koalícióban kormányzó liberális FDP egyetért az ellenzékkel abban, hogy konszolidálni kell a szövetségi állam, a tartományok és a helyi önkormányzatok költségvetését, és több pénzt kell fordítani a gazdaság versenyképességét tekintve legfontosabb területekre, de a célok eléréséhez más utat javasolnak a kormánypártok és az ellenzéki erők.
Kell-e adóemelés?
Az ellenzéki szociáldemokraták (SPD) és remélt koalíciós társuk, a Zöldek szerint a jelenlegi 42 százalékról 49 százalékra kell emelni az szja legfelső kulcsát. A radikális Baloldal nevű párt, amellyel egy parlamenti erő sem hajlandó koalíciót kötni, még magasabbra, 53 százalékra emelné a legfelső kulcsot, és bevezetne egy 75 százalékos kulcsot is az egymillió euró feletti jövedelmek megadóztatására. A Baloldal a társasági adót is emelné, 15 százalékról 25 százalékra. Abban mindhárom ellenzéki párt összhangban van, hogy be kell vezetni a vagyonadót.
Az ellenzékkel ellentétben a CDU/CSU elutasítja az adók emelését, az FDP pedig még csökkentené is a közterheket. Az FDP eltörölné a társasági adóra és a személyi jövedelemadóra rakódó „szolidaritási hozzájárulást”, amely a volt NDK területének felzárkóztatását szolgálja. A kormányoldal úgy véli, hogy a közterhek növelése nélkül is el lehet indítani a fejlesztéseket a következő ciklusban. A kormány csak annyiban akar adónövelést, hogy elkötelezett a pénzügyi tranzakciókra kivetendő különadó mellett. A tervet támogatják a baloldali pártok is, de ők nagyobb mértékű adót vetnének ki.
Igazságosabb Németországot
Az adópolitika mellett máshol van a hangsúly a pártok közt a gazdaságpolitikai elképzelések terén is. A Baloldal hangsúlyozta, hogy nem fognak visszakozni, és nem állnak el régi gazdaságpolitikai céljaiktól csak azért, hogy koalícióra léphessenek a többi párttal. A párt terve, hogy visszafordítsák az elmúlt évek piaci reformjait Németországban, ami teljesen összhangban van a párt kommunista gyökereivel. A Baloldal konkrét javaslatai közé tartozik az energia és vízszolgáltató cégek teljes államosítása, és a kampányban felmerült a munkapiac megreformálása és a nyugdíjrendszer kiterjesztése is.
A szociáldemokraták kampányukban a társadalmi egyenlőtlenség csökkentését tűzték a zászlajukra. Az SPD be akarja vezetni az egységes nemzeti minimálbért, óránként 8,5 eurós összegben. Az utóbbit a CDU/CSU elutasítja, szerintük nem a politikusok dolga megszabni a béreket, az a különböző iparági szakszervezetekre és a munkaadókra tartozik. „Igazságosabbak akarunk lenni és ugyanakkor egyben akarjuk tartani ezt a társadalmat” – mondta Merkel szociáldemokrata kihívója, Peer Steinbrück a szeptemberi kormányfőjelölti vitában. Steinbrück szerint az extra bevételekből az SPD a lakástámogatási rendszert bővítené és az oktatásra fordítana több pénzt.
Nyitott a játszma
A közvélemény-kutatások alapján a választások előtti héten nem lehet biztosat mondani a következő parlament összetételéről, így az új kormány gazdaságpolitikájáról sem. Minden a szavazókon és a szavazást követő esetleges koalíciós tárgyalásokon fog múlni. A német Der Spiegel magazin felmérése szerint a CDU/CSU pártszövetség népszerűsége 39 százalékon áll, az SPD-t 26 százalék támogatja, a zöldeket 11 százalék, a Baloldalt 9 százalék, az FDP-t 6 százalék.
Merkel gazdaságpolitikája megosztotta Európát
Steinbrück később egy pártrendezvényen úgy nyilatkozott, hogy szerinte Merkel gazdaságpolitikája megosztotta Európát, és a kancellárnak jobban kellett volna koncentrálnia a gazdasági növekedésre. A szociáldemokrata politikus szerint Merkel elhanyagolta Európa legnagyobb gazdaságát, Németországban csak irányelveket dolgozott ki, de nem vezette az országot.
Akárcsak a többieknek, a másik két kisebb parlamenti pártnak is vannak saját gazdasági témái, de ezek inkább a hagyományos szavazói bázisukat akarják megszólítani. A liberális FDP az államadósság csökkentését akarja, és nagy hangsúlyt helyeznek a gazdaság további liberalizációjára. A zöldek se változtattak elképzeléseiken, kulcsszerepet kap a fenntartható fejlődés és a mindenki számára elérhető tiszta és megújuló energiaforrások biztosítása.
