Még erősebb lesz a megosztottság
A The Wall Street Journal című amerikai üzleti napilap európai kiadásában arra figyelmeztetett, a britek távozása megnehezíti, hogy a Nyugat egységes válaszokat adjon a közös kihívásokra, és magában hordozza a további bomlás kockázatát. A cikk szerint a lépés maga után vonhatja a nacionalista erők térnyerését több uniós tagállamban, például Hollandiában és Franciaországban, illetve újabb válságot idézhet elő Európában, amelynek a lassú gazdasági növekedéssel, a terrorizmussal, valamint a migrációs krízissel is meg kell küzdenie.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”96″]
A Financial Times című gazdasági napilap arról írt, hogy Nagy-Britannia kilépése jelentősen megváltoztatja az EU-n belüli erőviszonyokat. Jelenleg a blokk hét, eurózónán kívüli országa több mint 30 százalékát adja az unió gazdasági teljesítményének, ez a britek távozása után mintegy 15 százalékra fog csökkenni. A brit uniós tagság megszűnése (Brexit) nyomán szakértők szerint tovább fog erősödni Berlin politikai és gazdasági befolyása az Európai Unióban, amit még Németországban sem tartanak kívánatosnak.
A cikk szerint a Brexit káros hatással lesz az EU kohéziójára, magabiztosságára és nemzetközi hírnevére, de a legnagyobb kockázatot az jelenti, hogy a britek távozása meggyengíti a liberális politikai és gazdasági rendet.
A britek kilépésének negatív következményeiről írt szombaton a Politico brüsszeli hírportál is, amely szerint a Brexit okozta sokk gazdasági zavarokat válthat ki Európa-szerte, és destabilizálhatja az euróövezetet. A cikk szerzője ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy soha nem szabad alábecsülni az Európai Uniót egyben tartó politikai akarat erejét.
Nincs olyan jogszabály, amelynek alapján Nagy-Britannia bármikor is köteles lenne bejelenteni a kilépési szándékát az Európai Unióból, az uniós vezetők kizárólag politikai nyomásgyakorlást alkalmazhatnak annak érdekében, hogy ez mielőbb megtörténjen – olvasható az EUObserver brüsszeli hírportál friss cikkében.
Gyorsítanának az eljáráson
Az uniós intézmények és az európai parlamenti frakciók vezetői pénteken a kiválási tárgyalások mihamarabbi megkezdésére szólították fel Nagy-Britanniát, amelynek lakossága az EU-ból való távozás mellett döntött az egy nappal korábbra kiírt referendumon. Ehhez azonban a brit kormánynak először hivatalosan be kellene jelenteni az ország kilépési szándékát, ami – egyelőre úgy tűnik -, hogy akár októberig is várathat magára.
Steve Peers, az Essexi Egyetem jogi professzora azt mondta az EUObservernek, hogy maga a népszavazás semmiképpen nem tekinthető hivatalos értesítésnek. Pieter Cleppe, az Open Europe kutatóintézet szakértője szerint pedig nincs semmilyen jogi eszköz arra, hogy „kirúgjanak” egy országot az Európai Unióból.
Populizmus mindenfelé
Az ABC konzervatív napilap A populizmus próbára teszi Európát című szerkesztőségi véleménycikkében hangsúlyozta, hogy Európa drágán megfizet Cameron meggondolatlanságáért, mert vagy nem volt tisztában a britek érzéseivel – amelyeket egyébként éveken át saját pártja táplált -, vagy nem ismerte saját korlátait a kihívásokkal szemben.
Az újság megállapította, hogy a Cameron által megszerzett uniós különmegállapodás nem volt elég a brit szavazóknak a maradáshoz, amiből az következik, hogy a kilépési tárgyalások során rendkívül szigorúnak kell lennie az unió vezetőinek. De az EU-nak egyúttal önkritikát is kell gyakorolnia, valamint erősítenie intézményeinek és a tagállamok integrációját.
Van más veszélyforrás is
A Brexit nem az egyetlen veszély az EU folytonosságára nézve – írja az ABC, kifejtve, hogy az ellenség a populizmus, legyen nacionalista vagy baloldali, amely belülről fenyegeti legerősebben az európai projektet.
Az lap felhívja a figyelmet arra, hogy a kilépést pártolók milyen könnyen hintettek el a britek között néhány nyilvánvaló hazugságot a bevándorlásról és a gazdasági szuverenitásról. Rámutat arra is, hogy a népszavazásból kiderült: a britek megosztottak.
Az El Mundo liberális napilap szerkesztőségi véleménycikkében lényegében hasonló követetésekre jutott, történelmi és politikai katasztrófának minősítve a Brexitről szóló döntést, mert ez erősíti azt a félelmet, hogy az Európai Unió nem egy visszafordíthatatlan projekt, az európai integrációt meg lehet törni.
„Ez rossz hír azok számára, akik úgy hisszük, hogy több Európára van szükség, mint kevesebbre, hogy együtt jobban képesek leszünk szembenézni a kihívásokkal, hogy a közösségi értékek felette álnak az egoizmusnak és a félelemnek” – fogalmazott az újság, amely felelőtlennek nevezte a brit miniszterelnököt.
Elitellenes lett volna a szavazás?
Az El Mundo értékelése szerint a népszavazás lehetőséget adott a krízis, a szociális megszorítások és a növekvő bizonytalanság miatt felháborodott embereknek, hogy megmutassák: elutasítják a rendszert és vezetőit. Mindennek hátterében pedig a hatékony populizmus áll, amely a bevándorlást tette „tökéletes bűnbakká”.
A napilap szerint Brüsszelnek világossá kell tennie a kilépési tárgyalások során, hogy távozása után az Egyesült Királyság semmiféle gazdasági előnyhöz nem jut az uniótól, ez szükséges annak elkerüléséhez, hogy más tagállamok kövessék a brit példát.
Az Egyesült Királyság mindig Európa része volt, és lesz is, de az európai egyesült államokról szóló álom most még messzebb került – zárja elemzését az El Mundo.
Népfelkelést vizionálnak
Az orosz lapok szombaton kiemelt figyelemmel foglalkoztak a Brexit hatásaival Nagy-Britanniára, az Európai Unióra, Oroszországra és a világgazdaságra.
„Június 23-án nagyon egyszerű dolog történt: az angolok felkeltek Brüsszel ellen. Vagyis ez formailag népszavazás volt, de a lényegét tekintve népfelkelés” – vélekedett a Novaja Gazeta című független napilapban Julija Latinyina publicista.
Latinyina szerint a felkelések gazdasági szempontból jellemzően veszteségesek, gyakran az adott ország széthullásához vezetnek, megfertőzhetnek más országokat, az elit ellenállásába ütköznek, váratlanok, és nem mindig végződnek sikerrel.
Politikai krízis jöhet
A Vedomosztyi című lap brit és orosz szakértőket megszólaltató elemzésében rámutatott, hogy a Brexit Nagy-Britanniában törést okozott mind a Munkáspártban, mind a Konzervatív Pártban, ezért mindkét politikai erőnél vezetésváltás várható, és az ország esetleges széthullásáról szóló jóslatok nem feltétlenül üres szólamok. A megismételt skót függetlenségi népszavazás ezúttal sikerrel járhat, ám az ír sziget egyesítése nem valószínű.
Az elemzés rámutatott, hogy Brüsszelt sokkolta a brit döntés, mert eddig még egyetlen ország sem lépett ki az EU-ból, és hogy az uniónak, az ellentétes állításokkal szemben, nincs kész forgatókönyve a történtekre. Nem zárható ki, hogy a következő években más országok – elsősorban Hollandia – hasonló népszavazást rendezzenek. A brit kilépés végre arra késztetheti Brüsszelt, hogy a tagállamokra való nyomásgyakorlás helyett végrehajtsa a régóta esedékes strukturális reformokat.
Nem oldják fel a szankciókat
Az Oroszországgal szemben meghirdetett szankciók a brit kilépési döntés ellenére sem enyhülnek majd, mert noha Moszkvával szemben az EU-n belül London képviselte leginkább a „héja” politikát, a szigetország még minimum két évig az EU tagja marad.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az RBK gazdasági lap egy Twitter-bejegyzésre hívta fel a figyelmet, amelynek szerzője Alekszej Kudrin volt orosz pénzügyminiszter, a készülő új gazdasági stratégia kidolgozásának kulcsszereplője, a Stratégiai Fejlesztések Központja alapítvány vezetője. Kudrin arról írt, hogy Nagy-Britanniának az unióból történő kilépését követően az EU a világrangsor második helyéről a harmadikra esik majd vissza a vásárlóerő-paritás (PPP) alapján számolt GDP alapján. A szakember rámutatott, hogy a Brexit nyomán az EU PPP alapú GDP-je 19,2 ezer milliárd dollárról 16,5 ezerre csökken, aminek következtében Kína (19,39 ezer milliárd dollár) és az Egyesült Államok (17,95 ezer milliárd dollár) mögé szorul majd.
