Nem változtatna
A kancellár a baden-württembergi Schöntalban pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) tartományi szervezetének vezetőségi ülése után sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva elmondta, hogy az Egyesült Államok 45. elnöke a beiktatási beszédében is „világossá tette meggyőződéseit”, amelyekhez német részről két megjegyzést lehet fűzni.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
Az egyik az, hogy „mindenkinek az a legjobb”, ha az együttműködés „közös szabályokon és közös értékeken alapul” a gazdaság és a kereskedelem nemzetközi rendszerében, és ha a védelem területén és a szövetségesi viszonyokban mindenki teljesíti hozzájárulását. A másik pedig az, hogy „a transzatlanti viszony nem lesz kevésbé fontos a következő években, mint a múltban” – mondta a német kancellár.
Hozzátette, hogy nézeteltérés esetén úgy lehet a legjobban kialakítani a kompromisszumokat, ha a párbeszéd a kölcsönös tiszteleten alapul. Németország ehhez kíván hozzájárulni a legfejlettebb iparú államokat és a legnagyobb feltörekvő országokat, illetve az EU-t mint intézményt összefogó G20 csoport soros elnökeként végzett munkájával – tette hozzá Angela Merkel.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Nekünk is be kéne zárkóznunk?
A CDU testvérpártja, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) részéről Manfred Weber, a párt elnökhelyettese, a jobbközép pártokat összefogó Európai Néppárt európai parlamenti (EP-) frakcióvezetője egy szombati lapinterjúban azt mondta: amennyiben Donald Trump az „Amerika az első” jelszóval egy „új amerikai egoizmust és protekcionizmust” vezet be, akkor Európának az „Európa az első” politikáját kell ezzel szembehelyeznie.
Ez azonban nem elkülönülési, izolacionista politikát jelent, hanem azt, hogy az EU-nak új partnerek felé, például Kanada, Mexikó és Japán felé kell fordítania figyelmét – mondta az EP néppárti frakcióvezetője a Rheinische Post című lapnak.
A CDU/CSU koalíciós társa, a szociáldemokrata párt (SPD) részéről Thomas Oppermann szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakcióvezető nacionalista hangvételűnek és visszataszítónak nevezte az új amerikai elnök beiktatási beszédét. A szociáldemokrata frakcióvezető a Der Tagesspiegel című lap vasárnapi számában megjelenő interjúban az előzetesen ismertetett részletek szerint hangoztatta: Európának „jobban össze kell fognia, és az új viszonyok között is ki kell állnia érdekeiért”.
Az új védelmi miniszter szombaton már megkezdte a munkát
James Mattis, nyugalmazott tábornok jelölését pénteken délután hagyta jóvá a szenátus, este Donald Trump elnök aláírta a kinevezését és a tábornok szombaton délben megjelent a Pentagonban, első ízben miniszterként. Régi barátja és kollégája, Joseph Dunford, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője fogadta.
Mattis és Dunford korábban együtt szolgált a tengerészgyalogságnál, és sajtóhírek szerint kifejezetten baráti a viszony közöttük. A Pentagon előtt várakozó újságíróknak Mattis nem kívánt arról nyilatkozni, hogy milyen témákkal és feladatokkal kíván elsőként foglalkozni.
Megtarttotta az első megbeszélését
Az új védelmi miniszter szűk körű tanácskozást tartott, amelyen Dunford tábornok mellett részt vett Robert O. Work miniszterhelyettes és Paul Selva, a légierő tábornoka, aki egyben a vezérkari főnökök egyesített bizottságának alelnöke is. A megbeszélésről nem adtak ki közleményt.
James Mattis még pénteken este, közvetlenül azt követően, hogy Trump elnök aláírta a kinevezését, feljegyzést küldött a védelmi minisztérium munkatársainak, s ebben hangsúlyozta: mind a minisztérium, mind a hírszerzés munkatársai „őrzői és védelmezői nemzetünknek”. A feljegyzés üzenete összhangban áll James Mattis korábbi nyilatkozataival, szemben Donald Trump korábbi, a hírszerzést erősen bíráló megnyilvánulásaival.
