Öntörvényű lépés
Angela Merkel osztja a külügyminiszter és az osztrák kormányfő csütörtökön közös nyilatkozatban megfogalmazott bírálatát – mondta Steffen Seibert német kormányszóvivő berlini tájékoztatóján. Gabriel és Kern ugyan nem egyeztette az állásfoglalás szövegét a kancelláriával, de a tartalmat tekintve „nagyon nagy a nézetazonosság” – mondta a szóvivő.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”110″]
Angela Merkel véleménye szerint „óvatosan fogalmazva öntörvényű” lépés volt az amerikai szenátus részéről a szankciók kiterjesztéséről szóló új jogszabálytervezet kidolgozása és elfogadása, és „furcsa”, hogy a büntetőintézkedések Oroszország ellen irányulnak, mégis az európai gazdaságot sújthatják. Ez így nincs rendben, a gazdasági érdekeket nem szabad összekeverni a politikai szankciók ügyével – mondta Steffen Seibert.
Van még esély a módosításra
Az Európai Unió és az Egyesült Államok az utóbbi három évben együtt küzdött az ukrán válság rendezéséért. Ez az „egységes és határozott fellépés nagy érték” – tette hozzá.
Martin Schäfer külügyi szóvivő kiemelte, hogy a német diplomácia vezetője és az osztrák kancellár a nemzetközi joggal ellentétesnek tartja a szenátusban elfogadott tervezetet. Az új szankciós terveket nem fogadták örömmel a washingtoni kormányzatban, és van még esély arra, hogy sikerül rajtuk módosítani.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A szenátus szerdán nagy többséggel, a 100-ból 97 szenátor támogatásával fogadta el az Oroszország ellen az ukrán válságban, a szíriai polgárháborúban és az amerikai választási kampányban folytatott tevékenysége miatt bevezetendő szankciókról szóló javaslatot, amely az Északi Áramlat-2 földgázvezeték építésére szervezett orosz-európai konzorcium révén a BASF német vegyipari óriásvállalatot és az OMV osztrák energetikai céget is érintheti.
A javaslatot a képviselőháznak is el kell fogadnia, Donald Trump amerikai elnöknek pedig alá kell írnia. Az új szankciók támogatói szerint a törvényhozás az ügyben létrehozott, pártokon átívelő egység révén felülbírálhatja Donald Trumpot, ha élne elnöki vétójával.
A valódi cél
Sigmar Gabriel és Christian Kern szerint a tervezet „figyelemre méltó nyíltsággal írja le, hogy miről is van szó valójában: a cseppfolyósított amerikai földgáz értékesítéséről és az orosz földgázszállítások kiszorításáról az európai piacról”. A törvénytervezet valódi célja „a munkahelyek biztosítása az amerikai földgáz- és kőolajiparban” – áll a két szociáldemokrata politikus állásfoglalásában.
Hozzátették, hogy a politikai szankciók eszköztárát nem szabad gazdasági érdekek szolgálatába állítani. Az pedig „teljesen új és nagyon negatív minőség volna az európai-amerikai kapcsolatokban, ha büntetésekkel fenyegetnének az amerikai piacon németországi, ausztriai és más európai országokból származó vállalkozásokat, ha részt vesznek vagy finanszíroznak Oroszországgal együttműködésben folytatott projekteket, mint az Északi Áramlat-2” .
Ezért „nagyon támogatjuk az amerikai külügyminisztériumnak a tervezet módosítására irányuló törekvéseit” – emelte ki a német külügyminiszter és az osztrák kancellár.
Hangsúlyozták, hogy „Európa energiaellátása Európa ügye, és nem az Egyesült Államoké”.
