A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) háztartás-statisztikai felmérés során a háztartások nyilatkoztak arról, hogy mennyi nettó jövedelmet tartanának szükségesnek a különböző szintű életszínvonalhoz.
Jövedelemelvárások 2013-ban
Az elvárt jövedelemösszegek a KSH összefoglalója szerint szoros kapcsolatban áll a tényleges jövedelmi helyzettel, azaz a szegényebbek kevesebb pénzből is átlagos, vagy akár nagyon jó színvonalon tudnának élni, a gazdagabbak ugyanezekhez a szintekhez magasabb jövedelmet tartanának szükségesnek.
A magyar háztartások 2013-ban az átlagos megélhetési szinthez fejenként, havonta 120 ezer forint jövedelmet tartottak volna elegendőnek, míg a nagyon jó szinthez 214 ezer forintra lett volna szükségük. A legfelső jövedelmi ötödben élők havi 162 ezer forintot társítottak az átlagos színvonalhoz, és 293 ezer forintot a nagyon jóhoz, míg a legszegényebb réteg 78 ezer forintot tartott szükségesnek az átlagos és 138 ezer forintot a nagyon jó megélhetési szinthez.
Mennyit költöttünk 2012-ben?
A magyar háztartások összes fogyasztási kiadásának egy főre jutó éves, átlagos értéke a héten közölt közölt kimutatás szerint 2012-ben 816 ezer forint volt, ami reálértéken 2,4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A különböző jövedelmi szintű családok fogyasztási szerkezete ugyanakkor komoly eltéréseket mutatott.
A fogyasztás színvonalát és szerkezetét elsődlegesen a háztartás jövedelmi helyzete határozza meg. 2012-ben a legfelső jövedelmi ötödben élők valamivel több, mint háromszor annyit költöttek egyéni fogyasztásra, mint a legalsó ötödben élők. Az éves összes fogyasztást tekintve a legszegényebbek kiadásai az országos átlag körülbelül felét tették ki, míg a legfelső ötödben élők 1,7-szeresét költötték az átlagnak.
Még nehezebb helyzetben a szegények
Az egy évvel korábbi adatokhoz képest a leggazdagabb ötöd háztartásainak éves fogyasztási kiadása reálértéken 1,2, míg a legszegényebbeké 6,2%-kal csökkent. 2011-hez viszonyítva a legszegényebb réteg háztartásai élelmiszerre 5,4, lakásfenntartásra és energiára 2,5, közlekedésre 13,7%-kal költöttek kevesebbet. A fogyasztáscsökkenés mellett a 2011. évihez képest mindkét réteg fogyasztási szerkezete romlott, nőtt a létfenntartási kiadások súlya az összfogyasztáson belül, élelmiszerre és lakásfenntartásra a legszegényebbek 1,5, a leggazdagabbak 0,8%-kal költöttek többet.
Mennyit keresünk?
A KSH legfrissebb gyorstájékoztatója szerint a – családi kedvezmény nélkül számított – átlagos nettó kereset 149 200 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 103 500, a szellemi foglalkozásúaké 197 900) forint volt 2013. január-október közötti időszakban.
Minél szegényebb egy háztartás, annál nagyobb súlyt képvisel fogyasztási szerkezetében az élelmiszerre és lakásfenntartásra fordított ráfordítás, vagyis annál kevesebb szabadon elkölthető jövedelem áll rendelkezésükre. A két szélső jövedelmi ötöd életszínvonala közti különbséget jól tükrözi, hogy a legalsó jövedelmi ötödben a fogyasztási kiadások 57,6%-át tették ki az alapvető szükségletekre fordított összegek (élelmiszerkiadások és háztartási energia), míg a legfelső ötödben 42,1%-ot. A legfelső ötödben élők reálértéken 5,6%-kal költöttek többet egészségügyi és 1,3%-kal kulturális kiadásokra, mint 2011-ben.
