Hiányoznak a külföldön dolgozók
A hivatalos statisztika szerint a foglalkoztatottak száma 2004-ről 2015-re 8 százalékkal nőtt, azonban ez több torzító tényezőt is tartalmaz. Csak részlegesen számol a külföldön dolgozókkal ezzel szemben teljes egészében a közmunkával (miközben a közmunkások körülbelül 10 százaléka tud piaci munkahelyhez jutni).
A külföldön dolgozó magyar állampolgárok két szempontból is javítják a hazai statisztikát. Ha korábban munkanélküliek voltak, akkor külföldre menve csökkentik a hazai munkanélküliségi rátát, s legalább egy évig növelik a foglalkoztatási mutatót. Ha korábban foglalkoztatottak voltak, akkor a munkahelyük felszabadult a külföldre távozással, amely helyre újabb munkavállalót felvéve szintén csökkenhet a munkanélküliek száma.
Mi a helyzet a közszférával?
Tovább árnyalja a képet, hogy miközben a közszférában már a válság előtti szintet is meghaladja a foglalkoztatás, addig a versenyszférában még nem érte el azt – áll a GKI elemzésében.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”81″]
Ha a közfoglalkoztatásból csak azokat vesszük figyelembe, akik később piaci munkahelyen tudtak elhelyezkedni, úgy „csak”4 százalékkal nőtt volna a foglalkoztatottak száma 10 év alatt. Abban az esetben, ha a külföldön dolgozókat is kivesszük a statisztikából, úgy még szerényebb, 1 százalékos növekedés adódik.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Így áll a munkanélküliség
A munkanélküliek számának alakulásánál sok múlik azon, milyen adatokat, milyen technikával használunk fel a számolásban. Szépen kirajzolódik a hivatalos adatokból, hogy a munkanélküliség 2010 után körülbelül 300 ezer főre (részben a fiatalok és az 55 évnél idősebbek foglalkoztatása érdekében nyújtott adókedvezmények miatt) csökkent.
Ha a közfoglalkoztatottakat is munkanélkülieknek tekintjük, úgy a munkanélküliség 2004-hez képest közel duplájára nő, 483 ezer főre. A KSH szerint külföldön dolgozó magyarokat is levonva újabb 110 ezerrel (594 ezerre) nő a munkanélküliek száma. Az NKI adatait felhasználva a munkanélküliek száma már 919 ezerre nőne. Persze ezek már ugyanolyan szélsőséges, egyoldalú számítások, mint a hivatalos statisztikáé.
Talán nem állunk messze az igazságtól, ha a foglalkoztatással és a munkanélküliséggel kapcsolatos összes szélsőséggel szemben próbálnak a valósághoz közelebb álló eredményhez jutni: a valós foglalkoztatás valahol a 2008-as szint környékén lehet, a versenyszférában inkább alatta; a munkanélküliség pedig még érdemben meghaladja azt – mutat rá a GKI elemzése.
