Az EU nem örülne
A tárcavezető a szociálliberális kormánykoalícióhoz közel álló Antena 3 műsorvezetőjének felvetésére nem adott egyértelmű választ arra, hogy kezdeményezni fogja-e a két ügyészségi vezető leváltását, a kiértékelést előrevetítő válaszát azonban a média úgy értelmezte, hogy indokoltnak tartaná lemondásukat.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
Toader azonban arra is utalt, hogy az országról igazságügyi országjelentéseket készítő, és korrupcióellenes harcát bátorító Európai Unió feltehetően nem nézné jó szemmel a két ügyészségi vezető leváltását, ezért a maga részéről csak szakmai és vezetői munkájuk alapos kiértékelése után akar bármilyen döntést hozni.
A miniszter szavaira reagálva Augustin Lazar legfőbb ügyész hétfőn közölte, hogy nem mond le. A korrupcióellenes főügyész még nem nyilatkozott a kérdésben. A miniszter hétfőn egy újabb nyilatkozatában azt állította: nem akarta sugalmazni a vádhatósági vezetőknek, hogy mondjanak le.
Túllépte a hatáskörét
Romániában a kormányoldal több meghatározó politikusa, de a Traian Basescu volt államfő által alapított ellenzéki Népi Mozgalom Párt vezetői is Kövesi lemondását, vagy menesztését sürgetik, amióta az alkotmánybíróság a DNA ellen ítélt.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A testület megállapította, hogy a vádhatóság visszaélt hatalmával, és túllépte alkotmányos hatáskörét, amikor a büntetőjog korrupcióellenes szigorát enyhítő, országos tiltakozási hullámot kiváltó kormányrendelet ügyében büntetőjogi vizsgálatot indított a kormány tagjai ellen.
A pénteken közzétett alkotmánybírósági indoklás kimondja, hogy a sürgősségi kormányrendeletek időszerűségének megítélése kizárólag a törvényalkotó hatáskörébe tartozik, és az ilyen rendeleteket csak a parlament bírálhatja felül. Az indoklás szerint a kormányrendelet elfogadása nem eshet a büntetőjog hatálya alá, a bűnvádi eljárás elindításával pedig az ügyész megsértette a hatalmi ágak szétválasztásának elvét.
A korrupcióellenes ügyészség már február végén átadta az ügyet a legfőbb ügyészségnek, miután megállapította, hogy a korrupció bűncselekménye nem áll fenn, és azt javasolta, hogy bűnpártolás, iratok megsemmisítése, csalás és szándékos félretájékoztatás gyanújával folytatódjon a vizsgálat. A legfőbb ügyészség még nyilatkozott, hogy az alkotmánybírósági döntés után folytja-e a bűnvádi eljárást.
