Csalódás
Chrystia Freeland azután nyilatkozott ilyen borúlátóan, hogy egyeztetett az EU és Kanada főtárgyalójával, valamint Belgium francia nyelvű Vallon régiójának miniszterelnökével. A belga RTBF közrádió jelentése szerint a kanadai kereskedelmi miniszter elhagyta a tárgyalásokat, majd azt nyilatkozta, hogy a megbeszélések sikertelenül fejeződtek be.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”100″]
A megállapodáshoz valamennyi uniós ország támogatása kell, ugyanakkor Belgium francia ajkú vallon régiójának múlt heti, elutasító parlamenti döntése akadályozza az aláírást. A belga államberendezkedés értelmében ugyanis az ország minden közösségének vétójoga van a nemzetközi megállapodásokra.
Nem teljes elutasítás
Paul Magnette, a vallon parlament elnöke a parlamenti elutasítás kapcsán arra mutatott rá, hogy a döntés nem jelenti az egyezmény teljes elvetését. A döntés arra irányul, hogy az európai politikusok kezdjék újra a tárgyalásaikat Kanadával a megállapodás bizonyos, mások mellett Belgiumot is hátrányosan érintő intézkedéseket rögzítő fejezeteiről.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A CETA a támogatók várakozásai szerint a vámok, és a gazdasági kapcsolatok további mélyítését hátráltató nem vámjellegű akadályok lebontása révén hozzájárul a növekedés és a munkahelyteremtés ösztönzéséhez az EU-ban és Kanadában is. Az ellenzők szerint a megállapodás kiüresít demokratikus jogokat, környezet- és fogyasztóvédelmi előírásokat, és erősíti multinacionális óriásvállalatok befolyását.
Akarunk mi szabadkereskedelmi egyezményt az USA-val?
Az Európai Unió és az Egyesült Államok között zajló, Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerségről (TTIP) szóló tárgyalások az Unió és a magyar nemzetgazdaság jövőjét befolyásoló tényezők. A 2013-ban kezdetét vett egyeztetések azonban az integráció összetett válsága közepette, illetve az amerikai elnökválasztás közeledtével leállni látszanak; hogy végleg kifulladnak-e, egyelőre nem tudni.
