A líra is megzuhant
Az isztambuli tőzsde irányadó indexe, a BIST 100 2,50 százalékos csökkenéssel, 80 755,89 ponton indította a napot. Délután egy órakor a mutató 78 801,41 ponton, 4,86 százalékos mínuszban állt, de eddigi napi mélypontját 5,27 százalékos veszteségben, 78 467,35 ponton ütötte meg.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”96″]
A török líra pénteken 5 százalékot vesztett értékéből a dollárhoz képest a katonai hatalomátvételi kísérlet hírére. Hétfőn napi csúcspontján a dollárhoz képest 3,13 százalékkal, az euróhoz viszonyítva pedig 2,93 százalékkal erősödött.
Délután egy óra után a dollár 2,9587 lírán, az euró pedig 3,2695 lírán forgott a nemzetközi devizapiacon, azaz a török fizetőeszköz 1,99 százalékkal drágult a dollárhoz, illetve 1,83 százalékkal az euróhoz képest.
A jegybank korlátlan likviditást biztosít
A török kormány jelentős tisztogatást hajt végre az elvetélt katonai hatalomátvételi kísérlet következményeként. Binali Yildirim török miniszterelnök vasárnap kijelentette, hogy a központi bank, a piacok, a tőzsde és a bankrendszer a megszokott módon működik. A jegybank jelezte, hogy szükség esetén kész korlátlan likviditást biztosítani a kereskedelmi bankoknak.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Gülen lett a főellenség
A török betétbiztosításai alap hétfőn közölte, hogy felfüggesztették az ország hatodik legnagyobb kereskedelmi bankja, a Bank Asya működését. Az 1996-ban alapított pénzintézet szorosan kötődik az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muszlim hitszónok mozgalmához.
A török hatóságok, élükön Recep Tayyip Erdogan elnökkel a szintén vallási-konzervatív elveket valló ellenlábas Gülent vádolják az államcsíny előkészítésével. A hitszónok tagadja, hogy köze lett volna az eseményekhez.
A Bank Asya nehézségei 2014-ben kezdődtek, amikor Gülen mozgalmát a nemzetbiztonsági fenyegetéseket tartalmazó listára tették. Az iszlám elvek alapján működő bankból sokan vonták ki betétüket, és a pénzintézet nyeresége pillanatok alatt felére apadt.
