A magyar befizetés után az orosz részesedés aránya az alaptőkében 48-49 százalékra csökken a jelenlegi 55 százalékról – mondta el a bankelnöke. A moszkvai székhelyű bank alaptőkéjében Bulgária részesedése 15,5 százalék, Csehországé 11,1 százalék, Szlovákiáé 7,9 százalék, Romániáé 6,8 százalék, Kubáé 2 százalék, Vietnamé 1,3 százalék, Mongóliáé pedig 0,4 százalék.
2000-ben kiléptünk, 2014-ben pedig vissza
Nyikolaj Koszov azt mondta, hogy további két ország csatlakozásáról folynak az egyeztetések, de további részletet nem árult el.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Nyikolaj Koszov, az NBB elnöke 2014. október 15-én Budapesten írt alá egyetértési nyilatkozatot a Magyarország NBB tagságának megújításáról szóló jogi és pénzügyi feltételekről, a hivatalos magyar kérelmet ennek figyelembevételével, kormányzati felhatalmazás alapján nyújtották be. Ezután az NBB Tanácsának október 21-én Szófiában befejeződött kétnapos ülésén a tagországok képviselői egyhangúlag támogatták Magyarország tagságának megújítását.
Magyarország 2000-ben lépett ki az NBB-ből annak akkori nem kellően hatékony, és nem kellően átlátható tevékenysége miatt.
A „keleti nyitás” politikája
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) november 21.-i közleménye hangsúlyozta: az elmúlt két évben kidolgozott, gyökeresen új kormányközi megállapodás és az alapokmány az NBB irányítási rendszerét, döntési mechanizmusát teljes egészében a nemzetközi pénzügyi intézmények legjobb gyakorlatához igazította, így Magyarország felvételi kérelmét már egy új, modern alapokon működő bankhoz nyújthatta be.
Az NBB a jelentősebb nemzetközi pénzügyi intézményekkel – például az EBRD, EIB, Világbank – szoros együttműködésben alakítja ki tevékenységét, hitelezési stratégiáját, képviselőik megjelennek a bank tanácsülésein is – emelte ki az NGM.
A novemberi közlemény szerint Magyarország Nemzetközi Beruházási Banki tagságának megújítása jól illeszkedik a magyar gazdaságpolitika céljaihoz, a „keleti nyitás” politikájához.
