A közlemény szerint a Bázelben aláírt, megújított megállapodás
támogatja a kétoldalú gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok,
valamint a renminbi (jüan) pénzügyi piacok további fejlődését.
A jegybank tájékoztatása szerint a devizacsere (swap) szerződés
keretében a résztvevő felek megállapodtak, hogy igény esetén
devizalikviditást biztosítanak a másik résztvevő részére. Ez a
likviditás a bankrendszer devizaigényének kielégítésére szolgálhat,
amit például a hazai importőr vállalatok támaszthatnak, hogy az
általuk beszerzett termék ellenértékét kifizethessék.
A devizalikviditás ezen felül a pénzügyi turbulenciák idején
növelheti a jegybankok mozgásterét is.
A 2013-as megállapodással Magyarország megelőzte például az
Európai Központi Bankot (EKB), a svájci, a kanadai, a dél-afrikai
vagy a katari jegybankot is – írták. Hozzátették, hogy az angol
jegybank már meghosszabbította a kínai jegybankkal kötött
devizacsere-megállapodását.
Az MNB tájékoztatása szerint a kínai jegybankkal kötött
devizacsere megállapodást egyelőre csak kevés ország használja ki,
ezek súlya azonban a kínai valuta szerepének erősödésével nőhet. A
renminbi szerepét növelheti a nemzetközi kereskedelemben és
pénzügyi rendszerben, hogy 2016 októberétől bekerül a Nemzetközi
Valutaalap (IMF) valutakosarába, amely így az amerikai dollár, az
euró, a japán jen és az angol font mellett már a renminbit is
tartalmazni fogja – áll a tájékoztatásban.
