Csányi Sándor arra a felvetésre beszélt erről, hogy az OTP-t is hátrányosan érintheti, ha a Befektető-védelmi Alap (Beva) úgy dönt, hogy a Beva-tagoknak kell kifizetniük a kötvényeket. Elmondta: ennek van egy jogi vetülete, vagyis hogy azok a kötvények, amelyeket nem szabályosan bocsátottak ki, azok kötvények-e, és vonatkozik-e rájuk a Beva biztosítása.
A befektetési szolgáltatók nem tudják befolyásolni egymás működését
Az OTP álláspontja az, hogy a szabályosan kibocsátott kötvények nem biztosítottak, hiszen a kibocsátók kockázatára nem terjed ki a Beva-biztosítás. „Ahol nem lehet tisztán látni”, az az, hogy a Quaestor esetében sokkal több kötvényt adtak el az ügyfeleknek, mint amit legálisan ki tudtak volna bocsátani, és ezek egy – egyelőre nem tudni mekkora – részére nincs fedezet.
Folyamatosan ellenőrzi az OTP-t a felügyelet
Csányi Sándor kérdésre válaszolva beszélt arról is, hogy az OTP-t a jogszabályoknak megfelelően szinte minden nap ellenőrzi a felügyelet, minden riportot, előterjesztést be kell küldeniük, és heti helyszíni ellenőrzések is vannak. „Ez rendben van, mert akinek nincs titkolnivalója, az nyugodtan néz az ellenőrzések elé” – emelte ki a bankár, magyarázatként hozzátéve, hogy az OTP méreteiből adódóan olyan pénzintézet, amely rendszerszintű kockázatot tartalmaz, vagyis olyan bank, amelynek esetleges nem megfelelő működése, vagy összeomlása egy egész országra veszélyt jelent. Ezért teljesen indokolt a kiemelt, a piac kisebb szereplőinél akár gyakoribb ellenőrzései is. Ám, miként arra az elmúlt évek vizsgálatai rámutattak, itt nincs ok az aggodalomra: az intézmény a tavalyi streszteszt alapján Európa harmadik, az azt megelőző évben elvégzett teszten a második legbiztonságosabb pénzügyi intézménynek bizonyult.
Úgy vélekedett: mindenképpen indokolatlan, hogy a szektor többi (a kérdéses ügyben nem érintett) szereplője fizesse meg a hiányt, mert a befektetési szolgáltatók tevékenysége központilag szabályozott és ellenőrzött, „fizetjük a felügyeleti díjat, a biztosítási díjat a Befektető-védelmi Alapnak”, de semmilyen módon nem tudják befolyásolni a többi befektetési szolgáltató működését – emelte ki a bankár, jelezve egyben, hogy „amit végül ki kell fizetni, annak 40 százalékát sajnos az OTP-nek kell állnia.”
Elgurult a hólabda
Az OTP elnök-vezérigazgatója elmondta: a magyar pénzügyi rendszer 2008 óta több válságon is keresztülment, a brókerbotrányok sem a mai időkből erednek, hanem több évvel ezelőttre vezethetők vissza. „A hólabda elgurult valamikor, keletkezett egy hiány, amit abban a percben nem kezeltek (…), és később a hólabda-effektus kapcsán egy nagy hiány keletkezett, ami mára pukkant ki, most került felszínre” – fogalmazott.
