A jegybank tárta fel?
Binder István hangsúlyozta, hogy mindkét esetet a jegybank tárta fel, előzetes bejelentés, illetve meghallgatás nem történt. A Buda-Cash tulajdonosi körével átfedést mutató kisebb bankoknál gyanús értékpapír-tranzakciókat látott a jegybank, így nem várta meg a törvény által előírt átfogó vizsgálati időpontot, hanem azonnal a helyszínre ment és az új vizsgálati rendszerrel pontról pontra végigment a pénzügyi szolgáltató szegmensein, feltárva a szabálytalanságokat – mondta.
Soha ennyi pénzt nem fizettek még kártalanításra
A DRB bankcsoporthoz tartozó 4 bank károsultjainak több mint 100 milliárd forintot fizet ki a következő napokban az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA). Ez a nagyságrend közelíti a tavalyi – rekordnak számító – összesen 9 bajba jutott hitelintézet betéteseinek adott 119 milliárdot. A kártalanításhoz Magyar Nemzeti Bank adott likviditási kölcsönt.
Az MNB célzott ellenőrzése során beigazolódott a gyanú, miszerint a pénzügyi szolgáltató eltüntetett a kisbankok működésének fedezetéül szolgáló mintegy 60-65 milliárd forint értékű értékpapírt, ezt követően kért beszélgetési lehetőséget a Buda-Cash az MNB illetékeseitől.
Mást is léphetett volna a Quaestor?
Felidézte, a QUAESTOR közleményében dominó hatásra hivatkozik, vagyis a Buda-Cash miatti bizalmatlanság okozta a bedőlést, valójában azonban az MNB vizsgálódásai nyomán kénytelenek voltak csődöt jelenteni, pedig mondhatták volna, hogy az idén kifizetendő 4-5 milliárd forint értékű kötvény – ami nagyságrendekkel kisebb a ténylegesen értékesített kötvényállományhoz képest – esetében időlegesen felfüggesztik a visszaváltásokat.
Szigorítani fognak
A felügyeleti szóvivő elmondta: a jegybank továbbra is a pénzügyi rendszer megtisztításán dolgozik, hogy soha többé ne fordulhasson elő újra, hogy a brókerek milliárdokat eltapsolnak az emberek pénzéből. Emlékeztetett, hogy az MNB 16 hónapja kapott mandátumot a pénzügyi szektor felügyeletére és az elmúlt másfél évben napirenden volt többek között a bankok elszámoltatása, az egyoldalú banki szerződésmódosítások, a takarékszövetkezeti szektor rendbetétele, a piramisjátékok leleplezése és a befektetési vállalatok ügyei.
Binder István kitért arra is, hogy a jegybank szigorító törvénycsomagra tesz majd javaslatot, amelynek értelmében a mindenkori felügyelet számára nem 5, hanem 2-3 évente lenne kötelező átfogó helyszíni vizsgálatokat kezdeményezni, évente pedig a nyilvántartásokról meggyőződni. A javaslat szerint a kiszabható személyi bírságok összegét a mostani 20 millió forintról, az okozott károk tükrében, több száz millió forintra kellene emelni – mondta.
Sorozatos bukások
A jegybank február 24-én jelentette be, hogy azonnali hatállyal felfüggesztette a Buda-Cash Brókerház működési engedélyét és felügyeleti biztosokat rendelt ki a céghez. A jegybank a Buda-Cash tulajdonosain keresztül szoros összefüggésbe hozható Dél-Dunántúli Regionális Bankcsoporthoz (DRB) tartozó négy banknál korlátozta a betétkifizetést és szintén felügyeleti biztosokat rendelt ki. A Buda-Cash a gyanú szerint körülbelül 30 milliárd forinttal károsíthatta meg saját ügyfeleit, továbbá 60-65 milliárd forinttal nem tud a csoport bankjai felé elszámolni. Az ügy kapcsán bűncselekmény elkövetésének gyanúja is felmerült, ezért az MNB büntető feljelentést tett az illetékes rendőr-főkapitányságnál.
Hatvanmilliárdos csalás és más bűncselekmények gyanújával vették őrizetbe Tölgyesi Pétert, a Buda-Cash Brókerház felfüggesztett vezérigazgatóját, résztulajdonosát hétfőn – mondta Bánáti János ügyvéd, az üzletember védője.
A Buda-Cash után a Hungária Értékpapírnál is hiányosságokat fedeztek fel a felügyelet munkatársai, ügyükben vasárnap már előzetes letartóztatást rendelt el a bíróság.
Csődben a kötvénycég
Hétfőn öncsődöt jelentett a Quaestor Financial Hrurira Kft. Indoklása szerint a Buda-Cash botrány olyan pánikot okozott az értékpapírpiacon, amely lehetetlenné tette a piac normális működését, a kialakult pánik során ügyfeleik olyan mennyiségű kötvényt kívántak értékesíteni, amely meghaladja a Quaestor csoport likvid pénzügyi eszközeit, ezért az állam segítségét kérték. Az MNB felfüggesztette a befektetési vállalkozás tevékenységi engedélyét és felügyeleti biztost rendelt ki.
