Taln kevesebben mennek majd Németországba
A FAS első oldalán megjelent összeállítás szerint a magyar kormány le akarja zárni az úgynevezett balkáni útvonalat, amelyen jelenleg a legtöbben áramlanak az Európai Unióba, és különösen Németországba.
A lap szerint ebben a törekvésben együttes hatást kell kifejtenie az ideiglenes műszaki határzárnak és az új intézkedéseknek, amelyekről a Fidesz péntek este terjesztett törvényjavaslatot az Országgyűlés elé. Minderről Gulyás Gergely a FAS-nak szombaton elmondta: „úgy gondolom, hogy talán kevesebb menedékkérő megy majd Németországba”.
Hozzátette: „a hatás természetesen jobb lenne, ha lenne egy európai szabályozás”, amelynek kialakítása azonban nem várható a belátható időben. Úgy is lehet mondani, hogy Magyarország Németországért is zárja le a határt – fejtette ki Gulyás Gergely a FAS szerint.
Senkinek nem kell illegálisan belépni
A politikus az államhatáron létesítendő tranzitzónák kialakítására és egy új jogi kategóriára, a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetre vonatkozó javaslatokkal kapcsolatban bizakodásának adott hangot, hogy a tervezett szabályozás összefér az uniós joggal, hiszen a menekülteket nem tartják őrizetben a tranzitzónákban.
A menekültek a kijelölt övezetekben szabadon mozoghatnak, és lehetőségükben áll a visszatérés Szerbiába – fejtette ki. Hozzátette, hogy a zónákat a hivatalos határátkelők közelében jelölik ki, és így a menekültek legálisan beléphetnek Magyarországra és menedékjogi kérelmet nyújthatnak be. Hangsúlyozta, hogy senkinek nem kell illegálisan belépnie az országba.
„Szeretnénk a menedékjogi eljárásokat normális és rendezett körülmények között lefolytatni” – mondta Gulyás Gergely. „Ez az utóbbi hónapokban már nem volt lehetséges” – tette hozzá.
63,5 százaléknak tetszett a kerítés ötlete
A Polis Slovakia közvélemény-kutató intézet augusztus második felében egy telefonos felmérésben 1416 tizennyolc éven felüli szlovák állampolgárnak tette fel a kérdést: miként látja azt, hogy a magyar kormány a szerbiai határon kerítést épít a menekültek ellen.
A megkérdezettek 63,5 százaléka azt válaszolta, hogy tetszik neki a magyar kormány kezdeményezése, míg 23 százalék nemtetszését fejezte ki. A határzár építését határozottan csak 3,7 százalék ellenezte. A megszólítottak 13,5 százaléka nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre.
Magyar lakta területen lesz a tábor
A magyar kormány július 21-én döntött arról, hogy határzárat létesít a 175 kilométeres magyar-szerb határon, amelyen keresztül a menekülők döntő többsége érkezik Magyarországra. A szlovák média rendszeresen beszámol a kerítés építéséről, illetve az illegális bevándorlók tömeges Magyarországra érkezéséről és az ezzel kapcsolatos problémákról.
Szlovákiában a hozzáférhető adatok szerint jelenleg gyakorlatilag nincs komoly gond a bevándorlókkal, mert a fő migrációs útvonalak elkerülik az országot. Szlovákia ugyanakkor megállapodott Ausztriával, hogy ideiglenesen elszállásol területén 500 menekültet.
A tábort a szlovák kormányzat a többségében magyarok lakta dél-szlovákiai Bősön akarja megnyitni, ahol egy helyi, nem ügydöntő népszavazáson a lakosság 96 százaléka elutasította a tervet.
Van, aki nem ért egyet vele
„Amikor azt látom, hogy egyes európai országok nem fogadják el a kontingenseket (a menekültek elosztását), ez botrányos” – mondta vasárnap a francia diplomácia vezetője az Europe 1 kereskedelmi rádiónak, az I-Télé hírtelevíziónak és a Le Monde című napilapnak adott közös interjúban. Újságírói kérdésre elmondta, hogy ezek az országok „Európa keleti felén” vannak.
„A politikailag üldözött embereket, akik háború sújtotta országokból jönnek, be kell tudni fogadni. Ezt menekültjognak nevezik. Reagálni kell. Minden országnak reagálni kell” – hangsúlyozta Fabius. „Franciaország megtette, Németország már megtette” – tette hozzá.
Fabius saját szavai szerint „nagyon szigorúan” ítéli meg Magyarország fellépését, amely szerinte „nem tartja tiszteletben a közös európai értékeket”, amikor határzárat épít.
„Olyan drótkerítés felhúzása, amelyet még állatoknak sem csinálnak, nem az értékek tiszteletben tartása” – fogalmazott a külügyminiszter. Szerinte „természetesen” fel kell számolni a falat, és az Európai Uniónak „komoly és szigorú” tárgyalásokat kell az ügyben folytatnia az ország vezetőivel.
