Az STV skót közszolgálati televízió megbízásából az Ipsos MORI közvélemény-kutató cég által elvégzett felmérés szerdán ismertetett eredményei szerint az SNP támogatottsága Skóciában jelenleg 54 százalék, ami – ha a választási szavazatarányokban is tükröződik – bőven elég lenne ahhoz, hogy Skóciából csak az SNP képviselői jussanak be a brit parlamentbe.
Megszerezhetik az összes képviselői helyet
A pártnak a március végén feloszlott eddigi parlamentben hat alsóházi képviselője volt, ám a szerdai prognózis alapján reális lehetőségnek tűnik, hogy az SNP a Skóciának jutó 59 képviselői hely mindegyikét megszerzi május 7-én.
Ez elütné a további kormányzati szerepvállalás lehetőségétől mások mellett Danny Alexander jelenlegi pénzügyminiszter-helyettest, aki – Nick Clegg miniszterelnök-helyettes után – a Liberális Demokraták második legmagasabb rangú tagja a konzervatív-liberális kormánykoalícióban, és 2005 óta képviseli az északkelet-skóciai Inverness nagyváros és környéke választókerületét az alsóházban.
A törvényerejű brit választási szokásjog alapján kabinettag csak olyan politikus lehet, aki képviselői mandátumhoz jut.
A Munkáspártra „vérfürdő” várhat Skóciában
Skóciában hagyományosan a legnagyobb brit ellenzéki erő, a Munkáspárt volt igen erős, és az eddigi parlament alsóházának munkáspárti frakciójában is több tucatnyi skót képviselő ült. Az SNP markáns skóciai előretörése nyomán már korábban is egyre több előrejelzés mutatta, hogy a májusi választásokon a Munkáspártra „vérfürdő” várhat Skóciában, a szerdai felmérés azonban az első, amely arra a lehetőségre vall, hogy a Munkáspárt egyetlen skóciai jelöltje sem kerülne be az új összetételű alsóházba.
A harmadik legnagyobb párttá vált
Az SNP előretörését jelzi, hogy a párt taglétszáma a skóciai függetlenségről szeptemberben megtartott népszavazás óta – jóllehet a referendumon a skót elszakadás ellenzői győztek – megnégyszereződött, és ma már meghaladja a 100 ezret. Az SNP – tagjainak számát tekintve – ezzel a harmadik legnagyobb brit párttá vált a konzervatívok és a Labour után.
Az SNP vezetője, Nicola Sturgeon skót miniszterelnök a kampány kezdete óta többször is felajánlotta Ed Milibandnek, a Munkáspárt vezetőjének, hogy a választások után a két párt együttes erővel akadályozza meg a konzervatívok újabb kormányalakítását, Miliband azonban eddigi nyilatkozataiban elzárkózott bármiféle kormányzati együttműködéstől a skót nacionalistákkal.
Sok neház döntést kell majd hozni
David Cameron egy birminghami kampányrendezvényen kijelentette, hogy ha a jelenlegi koalíciót vezető konzervatívok a jövő csütörtöki parlamenti választások után kormányon maradnak, a parlamenti időszak első száz napjában törvényjavaslatot terjesztenének be az alsóház elé arról, hogy ötéves kormányzati mandátumuk végéig nem lehet emelni a személyi jövedelemadót, az áfát és a társadalombiztosítási hozzájárulást.
Cameron szerint további nehéz költségvetési kiigazítási döntéseket kell hozni a deficit lefaragása végett, de ezt meg lehet csinálni úgy is, hogy „nem a keményen dolgozó emberek pénztárcájában kotorászunk”.
A dolgozó britek „már eleget adóztak”
A kormányfő szerint a konzervatívok ehelyett inkább az adócsalókat és az adóelkerülőket vennék célba, akiktől évente akár 5 milliárd fontot (2100 milliárd forintot) is be lehet hajtani.
Cameron kijelentette: a dolgozó britek „már eleget adóztak”, ezért itt az ideje, hogy a gazdaság fellendüléséből eredő többletjövedelmek nagyobb hányadát tarthassák maguknál, és „arra költsék, amire akarják”.
Csak a levegőbe beszélnek?
Ed Balls, a legfőbb ellenzéki erő, a Munkáspárt árnyékkormányának pénzügyminiszter-jelöltje Cameron beszéde után a BBC-nek kijelentette: a konzervatívoknak az áfát mindenképpen emelniük kellene, ha tartani akarják magukat saját államháztartási konszolidációs menetrendjükhöz, amely a 2017-2018-as pénzügyi évre irányozza elő a költségvetés kiegyensúlyozását.
Balls kiemelte, hogy a Konzervatív Párt az előző, 2010 választások előtt is megígérte, hogy nem lesz adóemelés, de az általuk vezetett kormánykoalíció már 2011-ben 17,5 százalékról 20 százalékra emelte az áfát.
Csak a felső rétegeket érintik majd az emelések
William Hague, aki tavaly nyárig Nagy-Britannia külügyminisztere volt, azóta pedig a londoni alsóház vezetőjeként a kormányzati törvényalkotási program végrehajtásának operatív előkészítéséért, szervezéséért és felügyeletéért felel, Balls szavaira reagálva kijelentette, hogy a 2010-es választások után a jelenleginél sokkal súlyosabb volt a pénzügyi helyzet, mivel a konzervatív-liberális kormánykoalíció „csaknem görög méretű” deficitet örökölt munkáspárti elődjétől. Hague szerint az azóta végrehajtott költségvetési konszolidáció immár lehetővé teszi a jelenlegi kormánynak az „egyértelmű garanciavállalást” arra, hogy a következő parlamenti ciklusban nem lesznek adóemelések.
A Munkáspárt választási programjában szerepelnek adóemelések, de ezek elsősorban a legtehetősebbeket érintenék. Kormányra kerülése esetén a Labour a mostani 45 százalékról 50 százalékra emelné az évi 150 ezer fontnál (63 millió forintnál) többet keresők személyi jövedelemadóját, a 2 millió fontnál (840 millió forintnál) nagyobb értékű ingatlanokra külön luxusadót vetne ki, a társasági adót pedig visszaemelné a jelenlegi 20 százalékról 21 százalékra.
