Nehéz helyzet
A közleményben Czerván György hangsúlyozta, hogy Magyarországot is súlyosan érinti a nyerstej árának csökkenése, 2014 februárjában a nyerstej termelői ára 109 forint volt tejkilogrammonként, jelenleg a nyerstej átvételi ára kistermelőknél 60-65 forint, a nagyobb volument előállítóknál 80 forint.
A termelők likviditási helyzetének javítását célzó többlettámogatás részben a már létező támogatási jogcímek előrehozott kifizetéséből, kisebb részben pedig új forrás bevonásával jut el a termelőkhöz – fogalmazott az államtitkár.
A közleményben Czerván György kiemelte, hogy Magyarország az Európai Uniótól mintegy 2,9 milliárd forintos ideiglenes rendkívüli támogatásban részesült, amely ugyanekkora összegű nemzeti forrással egészült ki, így mintegy 6 milliárd forintos támogatásra számíthatnak a gazdák, melynek kifizetése várhatóan márciusban kezdődik.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Áprilistól fizetnek
Az ideiglenes rendkívüli támogatáson túl biztosított 11,44 milliárd forint többletforrásból 3,6 milliárd forintot de minimis támogatás, míg a fennmaradó 7,8 milliárd forintot átmeneti nemzeti támogatás formájában kapják a gazdák, a kifizetés április közepétől várható.
A tejtermelő gazdaságok 2016 tavaszán mintegy 17 milliárd forint többlettámogatást kapnak a korábban már meglévő tejágazati támogatási jogcímeken felül – közölte az FM.
A szaktárca közleményében Mélykúti Tibor, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar fogyasztóknak és a kiskereskedelmi láncoknak is részt kell vállalniuk abban, hogy a jó minőségű, hazai termékek részesüljenek előnyben a külföldi, dömpingáron behozott tejtermékekkel szemben.
Cimkézik a GMO-mentes termékeket
A közleményből az is kiderül, hogy a tej, a hús, a hal, a méhészeti termékek, növényi élelmiszerek és a tojás, illetve a belőlük készült összetett élelmiszerekre vonatkozóan kidolgozták a GMO-mentes címkézés szabályait, amelyek várhatóan az év első felében lépnek hatályba, közölte Nagy István, az FM parlamenti államtitkára egy szakmai rendezvényen.
Az önkéntes jelölésnek köszönhetően a termelőknek a jövőben lehetőségük nyílik arra, hogy jelezzék a fogyasztó számára – rendeletben meghatározott követelmények teljesítése esetén -, hogy az adott termék GMO-mentes, azaz a genetikailag módosított szervezetektől mentes termelésből származik – mondta el az államtitkár.
GMO tilalom
A közlemény szerint az államtitkár kiemelte, hogy számos jelentős ökológiai probléma hozható összefüggésbe a génmódosított növények termesztésével, hiszen nem csupán a védett állatokat és növényeket veszélyeztetik, de kiszorítanak számos őshonos kultúrát, a biodiverzitás csökkenéséhez vezethetnek.
Nagy István emlékeztetett arra, hogy Magyarország elsőként ültette át 2015-ben azt az új irányelvet a nemzeti jogrendjébe, amely lehetővé teszi, hogy az uniós tagállamok szuverén módon, szabadon dönthessenek arról, hogy akarnak-e GMO-kat termeszteni a területükön vagy sem.
Hozzátette, hogy Magyarország az új jogszabály alapján minden olyan GMO-ra tilalmat kíván bevezetni, amely termesztési engedélyt kap a közeljövőben. Az államtitkár kijelentette: Magyarország támogatja azt az elképzelést is, amely lehetővé tenné a GMO-s élelmiszerek és takarmányok tiltását
