A rendszerváltás óta eltelt huszonöt év alatt megszokhattuk, hogy bőven volt mit megörökítenie a Magyar Pénzügyi Almanachnak, amely az első, 1991-es megjelenése óta a teljesség igényével követi a hazai pénzügyi szektorban az adott évben lezajlott változásokat. Ám túlzás nélkül állíthatjuk, olyan mozgalmas esztendőre, mint a 2015-ös, még nem volt példa.
Válság és botrány
Alig két hét telt el az évből, amikor máris beütött a svájci frank válság, mely euróval szembeni szabad mozgásának súlyosabb következményeivel csak néhány héttel később szembesültünk, amikor egymás után három brókercég éveken át elkövetett súlyos szabálytalanságai is napvilágra kerültek.
Botrányok korábban is előfordultak a hazai pénzügyi szektorban, de ilyen koncentráltan, több százmilliárd forintos kártalanítást szükségessé tevő súllyal és hatással még egyszer sem. Az ezt jórészt orvosolandó úgynevezett Quaestor-törvény végig kísérte a 2015-ös évet és csak annak utolsó napjaiban jutott nyugvópontra, a bankadó-csökkentéssel egyetemben. Mindkét intézkedésre a kormány még februárban tett ígéretet az Erste Bank osztrák tulajdonosának, valamint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak, cserébe azért, hogy utóbbival együtt 15-15 százalékos részesedést szerezhessen a hazai pénzintézetben.
Új tulajdonosok
A még 2014-ben száz százalékos tulajdonba került MKB és Budapest Bank új tulajdonosa még nem ismert, ehhez az MKB-nál még sikeresen le kell zárni a szanálást, ami szintén ennek az évnek az innovációja. Mint ahogy az is, hogy miután tavaly lezárult a millióknak tízmilliós károkat okozott devizahiteles korszak legjelentősebb epizódja a jelzáloghitelek forintosításával – így szerencsére a frank jelentős megerősödése emiatt már nem okozott további nagy károkat -, a többi, külföldi pénzben meglévő adósságnak is búcsút inthettünk.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
S hogy a már így is elég mozgalmasra sikeredett 2015-ös év méltóan fejeződjön be, november végén a Budapesti Értéktőzsde több mint 11 év után ismét nemzeti tulajdonba került, miután a Magyar Nemzeti Bank kivásárolta a többségi részvényes osztrákokat.
Mit olvashatsz a köteteben?
Mindezen történések intézményi hatásai – megszűnések, egybeolvadások, új piaci szereplők felbukkanása – az idén is megtalálhatók a Magyar Pénzügyi Almanachban a bankoktól, a biztosítókon és a pénztárakon át a befektetési szolgáltatókig. Nemcsak azok szerepelnek a kötetben, akiket a felügyelet regisztrál, hanem azok is, amelyek magyar piaci működéséhez nincs szükség az MNB engedélyére, ők a szakmai szervezetek, szövetségek nyilvántartásai alapján kerültek be.
S végül – de a szó szoros értelmében nem utolsósorban, hiszen a hagyományokhoz hűen az idei kiadvány is velük indul – a pénzügyek iránt érdeklődők számára hasznos információ- és adatdömping mellett ezúttal sem maradhatnak el a 2015-ös évet értékelő írások, neves szerzők tollából. Stílszerűen a 25. évfolyamban 25 gazdaságpolitikus, államigazgatási vezető, kutató, gyakorló pénzügyi szakember tárja elénk gondolatait, véleményét, elemzését arról, vajon oly sok problémát maga mögött hagyva rajta van-e a magyar gazdaság a növekedés útján.
Évek munkája
Az Almanach az ideivel együtt immár 88 magyar és angol nyelvű kötetben, összesen közel 77 ezer oldalon, egységes szerkezetben tekintette és tekinti át a Magyarországon működő pénzügyi szervezetek történetét, tevékenységét, stratégiai elképzeléseit, a társaságok pénzügyi adatait és vezető testületeinek összetételét.
A magyar nyelvű, nyomtatott kiadványban helyet kapott az Almanach CD-melléklete, amely böngészhető formában tartalmazza a kötet teljes magyar és angol nyelvű anyagát.
A kiadvány megvásárolható a TAS Kiadó szerkesztőségében (1051 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 24. II/4/A), illetve megrendelhető telefonon (+36-1-354-16-08), faxon (+36-1-354-06-22) vagy e-mailen ([email protected]).
